Magyarország demográfiai helyzete aggasztó adatokat mutat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aggasztó adatokat közölt Magyarország demográfiai helyzetéről. 2024 júniusában 6040 baba született, ami 17%-os csökkenés az előző év azonos hónapjához képest. Emellett 8863 ember halt meg, 5,9%-kal kevesebb, mint az előző évben.

A természetes fogyás 2823 fő volt 2024 júniusában, ami a valaha mért legkevesebb. Az év első hat hónapjában 37 898 baba született, ami 9,7%-os csökkenés a 2023-as év azonos időszakához képest. A teljes termékenységi ráta 1,49-ről 1,36-ra csökkent. A házasságkötések száma 14%-kal kevesebb volt júniusban az előző évhez képest.

Az ország minden részében csökkent a születések száma az előző évhez képest, a legnagyobb mértékben Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és a Pest megyében. A halálozások száma a legtöbb régióban csökkent, kivéve az Észak-Alföldön, ahol enyhe növekedést tapasztaltak. A természetes fogyás az első félévben 24 292 főre nőtt.

A házasságkötések száma minden régióban növekedett, kivéve a fővárost. 2023 júliusától 2024 júniusáig 81 166 baba született, 8,2%-kal kevesebb, mint az előző 12 hónapban. 125 452 halálozást regisztráltak, ami 4,8%-kal kevesebb az előző évhez képest. 50 449 pár kötött házasságot, ami 8,6%-os csökkenés a korábbi 12 hónaphoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint egy év alatt 7,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon, ami közel áll a KSH által előzetesen mért 7,1 százalékos szinthez. A községekben a budapestinél és a vidéki városokban mértnél is intenzívebb volt a drágulás. Az Észak-Alföld volt az egyetlen régió, ahol a városokban kétszámjegyű, 10 százalék feletti éves áremelkedést mértek.

Az MNB lakásárindexe alapján 2024 első negyedévében 2,7 százalékkal nőttek a lakásárak az előző negyedévi 1,5 százalékos emelkedést követően. Az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 8,4 százalékról 7,5 százalékra lassult, reál értelemben pedig éves szinten 3,6 százalékos felértékelődés ment végbe a lakásárakban.

A lakásárak éves növekedési üteme a főváros kivételével minden településtípuson lassult. Budapesten a nominális éves lakásár-dinamika 4,6 százalékról 5,6 százalékra gyorsult, míg a vidéki városokban 8,3 százalékról 7,0 százalékra, a községekben pedig 11,7 százalékról 8,9 százalékra lassult.

A lakásárak további emelkedését az adásvételek számának és a hitelfelvételi hajlandóságnak a növekedése, valamint a befektetők fokozatos visszatérése is elősegítheti.