Kötelezettségszegési eljárások sorozata Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, többek között az orosz gázbeszerzést érintő kormányzati nyilatkozat, a levegőminőségi előírások, a pénzmosási irányelv, az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok, a hulladékgyűjtési és -újrafeldolgozási célkitűzések, valamint az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtása miatt.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormánnyal szemben, mivel Magyarország egyedüliként ellentmondó nyilatkozatot adott ki az Európai Unió Bíróságának egyik döntésével kapcsolatban. A magyar kormányrendelet, amely megakadályozta az MVM orosz gázbeszerzését érintő uniós választottbírósági határozatok végrehajtását, a közrendbe ütközés kifejezésre hivatkozva, a Bizottság szerint ellentétes az EU álláspontjával és a Bíróság gyakorlatával. Magyarországnak két hónapja van válaszolni a Bizottság felszólító levelére.

A levegőminőségre vonatkozó előírások betartását is követeli a Bizottság Magyarországtól. Egy három évvel ezelőtti ítélet szerint Magyarország 2005 óta három levegőminőségi övezetben rendszeresen és tartósan túllépte a napi PM10-határértéket. Az ítélet meghozatala óta Magyarországon történt némi előrelépés a problémák megoldása felé, és 2022-ben már csak egy övezetben, a Sajó-völgyben állt fent a jogsértő helyzet. Ugyanakkor ebben az övezetben legkorábban 2025-re várható a megfelelés, ami nem jelent megfelelő választ az ítéletben megállapított probléma súlyosságára.

A pénzmosási irányelv megfelelő átültetése is problémát jelent. A Bizottság szerint a magyar jogi keret nem biztosítja a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás teljességét, mivel nem terjed ki a magántőkealapokra. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az uniós szabályok hatékony végrehajtása és felügyelete elengedhetetlen az EU egészére ható joghézagok miatt. A kriptoeszköz-szolgáltatók engedélyezéséhez kapcsolódó első levél után a magántőkealapokat nem tartalmazó magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás miatt készült kiegészítő felszólító levélre is válaszolnia kell Magyarországnak.

Az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok helyes átültetését is követeli a Bizottság. Magyarország nem ültette át teljes körűen a versengő nemzetközi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket, és helytelenül ültette át a megtagadási okokra, az érintett személy távollétében hozott ítéletekre és a határozat meghozatala előtti állapotra vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság pert indíthat Magyarország ellen, ha nem történik meg a szükséges változtatás.

A hulladékgyűjtési és -újrafeldolgozási célkitűzések teljesítése kapcsán a Bizottság megállapította, hogy a tagállamok, köztük Magyarország, nem érték el a 2020-ra kitűzött ötven százalékos célértéket a települési hulladék újrafeldolgozásában. Emellett az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó irányelv előírja ezek elkülönített gyűjtését és kezelését, azonban a tagállamok többsége nem érte el az előírt gyűjtési arányokat.

Az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert nem valósították meg a támogató műszaki megoldásokat. Az első felszólító levélre adott válaszokban Magyarország kiegészítő információkat nyújtott be, de a Bizottság továbbra is aggályokat talált. Most két hónapjuk van válaszolni és orvosolni a hiányosságokat.

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mert nem hajtotta végre helyesen az ügyvédi segítség igénybevételéhez és a szabadságelvonás alatti kommunikációhoz való jogról szóló irányelvet. Az átültetés határideje 2016. november 27. volt, és a Bizottság 2021. november 12-én felszólító levelet, majd 2023. július 14-én indokolással ellátott véleményt adott ki. A magyar jogszabályok nem felelnek meg az irányelv követelményeinek, különösen az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól való eltérések és a jogról való lemondás feltételei terén.

A magyar kormány egyoldalú nyilatkozata, amely szerint a Komstroy-ítélet csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti jövőbeli választottbírósági eljárásokra vonatkozik, és csak az Energia Charta Egyezmény módosítása után lép hatályba, szintén ellentmond a Bíróság ítéletének és az EU álláspontjának. A Bizottság szerint Magyarország megsérti az őszinte együttműködési kötelezettséget és nem tartja tiszteletben a Bíróság ítéleteinek végleges, tekintélyes és kötelező erejű jellegét.

A Duna Bizottságban való szavazás során is felszólították Magyarországot, hogy tartsa magát az uniós szabályokhoz, mivel a 2021. december 14-i plenáris ülésen megszavazott határozatot az EU Tanácsa nem hatalmazta fel, ezzel megsértve az EU kizárólagos külső hatáskörét és a lojális együttműködés elvét.