Pedagógusok állásinterjúin felmerülő diszkrimináció
Nem egyszerű helyzetben vannak azok a pedagógusok, akik a státusztörvény miatt felmondtak és nem írták alá az új szerződésüket, hiszen több esetben diszkriminatív kérdésekkel szembesülnek állásinterjún.
Az évzáró óta 3600 álláshirdetést tettek közzé a tankerületi központok, de a státusztörvényt elutasító pedagógusoknak nehéz állást találniuk. Egyes esetekben a jelentkezőknek olyan kérdéseket tesznek fel, mint például: „Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e.” Az ilyen kérdésekkel konfrontált jelentkezőket végül nem vették fel, ami felveti a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód törvényével való ellentétes gyakorlat kérdését. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ez alkotmányos alapjogok sérelmét jelenti, hiszen a sztrájkjog érvényesítése nem lehet hátrányos megkülönböztetés alapja.
A Klebelsberg Központ álláspontja szerint a sztrájkban való részvétel nem vezethet hátrányos megkülönböztetéshez, ugyanakkor a státusztörvény kapcsán a tankerületeknek adnak igazat. Azt állítják, hogy az érintett pedagógusok maguk döntöttek úgy, hogy nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt dolgozni, ezért távoztak és végkielégítést vettek fel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint azonban ez a gyakorlat jogellenes, és súlyos jogsértést jelenthet, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban élt a sztrájkjoggal. Nagy Erzsébet hangsúlyozza, hogy egy állásinterjún nem jelenthet hátrányt, ha valaki törvényes munkabeszüntetésben vett részt, és az intézményvezetőnek nincs joga ahhoz, hogy ezt számon kérje.
A Klebelsberg Központ megerősítette, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, és a pedagógusok sztrájkolhatnak a jogszabályok alapján, így senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés.
