Az Európai Bizottság jogállami jelentése Magyarországról
Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra a 2024-es jogállami jelentéseket, amelyek Magyarországot érintően számos kritikus megjegyzést tartalmaznak, többek között az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézkedések és a média helyzetével kapcsolatban.
Az Európai Bizottság biztosai szerdán reggel találkoztak, hogy szavazzanak a 2024-es jogállami jelentésekről, amelyeket az Európai Unió jogállami mechanizmusának keretében hoztak nyilvánosságra. A jelentések nem kötelező érvényűek, csupán javaslatok, de a jövőbeli eljárásokban kiindulási alapul szolgálnak. A Magyarországról szóló jelentés szerint a magyar kormány elfogadta az igazságügyi reformot, amelyért cserébe tízmilliárd eurónyi uniós forrást oldottak fel. A reform javított a bíróságok ügyelosztásának átláthatóságán, azonban a politikai befolyás továbbra is jelen van a bíróságokon, és a bírák szólásszabadsága nyomás alatt áll. A bírák és igazságügyi munkavállalók fizetése romlott, de az igazságügyi rendszer hatékonysága magas maradt. Magyarország elfogadta az 2024-25-ös antikorrupciós stratégiáját, de a vagyonbevallások ügye még mindig megoldatlan. Az Integritás Hatóság panaszt tett, hogy akadályozzák felülvizsgálati feladatának ellátását, és a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenysége nem látható. A magas profilú korrupciós ügyekben eljutottak a vádemelésig, de a vezető politikusok és családtagjaikat érintő korrupciós vádak felderítésében nincs jó hagyomány. Az uniós források befagyasztása és a Helyreállítási Alapból lehívható pénzek oda nem adása továbbra is tart, mivel a korrupciós problémák nem oldódtak meg. Az állami hirdetések elosztásának reformja, a közmédia irányításának átláthatóbbá és függetlenebbé tétele, valamint a biztonságos és jól működő civil szféra megteremtése terén nem történt előrelépés. Ezekre a területekre javaslatokat is tesznek.
Az Európai Bizottság szerint az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát hordozza. A bírák véleménynyilvánítási szabadságát akadályozzák a lejárató kampányok, és a bírósági dolgozókkal együtt romlott a fizetésük. A bíróságok hatékonyan és jól digitalizálva működnek, de az Integritás Hatóság akadályokat jelentett. A magas szintű tisztségviselőket érintő korrupciós ügyekben az érdemi eredmények hiánya aggodalomra ad okot. A média sokszínűségét fenyegető veszélyekkel továbbra sem foglalkoztak, és nem fogadtak el, illetve nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések elosztását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét. A független média és az újságírók továbbra is számos kihívással néznek szembe, beleértve a koordináltnak tűnő lejárató és delegitimációs kampányokat, valamint a szelektív hozzáférést a kormányzati információkhoz. További jogszabályi változások korlátozzák az információszabadságot. Az állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései problémát jelentenek a vállalkozások működése szempontjából az egységes piacon. A veszélyhelyzetet ismételten meghosszabbították, 2024 novemberéig. Az Alkotmánybíróság érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. A civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok változatlanul fennállnak, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret. Az államnak a civil társadalom finanszírozásában betöltött szerepe továbbra is aggályos.
A jelentés háttere és a főbb eredmények
Az Európai Bizottság ötödik éves jogállamisági jelentését tette közzé, amely valamennyi tagállamra kiterjedően, szisztematikusan és objektíven, egyenlő alapon vizsgálja a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket. A jogállamisági jelentés első, 2020-ban közzétett kiadásához képest a tagállamok és az EU egésze ma már sokkal felkészültebben tudják feltárni, megelőzni és kezelni a felmerülő kihívásokat. A 2023-ban kiadott ajánlások kétharmadát (68%-át) teljes mértékben vagy részben megvalósították. Néhány tagállamban azonban továbbra is fennállnak rendszerszintű aggályok, és a helyzet tovább romlott. Ezeknek az aggályoknak a kezelésére irányulnak az idei jelentés ajánlásai. Az idei jelentés most első alkalommal az albániai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a szerbiai fejleményekről is tartalmaz négy országfejezetet. Egy friss Eurobarométer tematikus felmérés szerint az uniós polgárok több mint 70%-a egyetért azzal, hogy az EU-nak fontos szerepe van a jogállamiság hazájukban való védelmében. Az uniós polgárok közel 90%-a fontosnak tartja, hogy valamennyi uniós tagállam tiszteletben tartsa az EU alapvető értékeit – e tekintetben 2019 óta stabil egyetértés uralkodik.
