Az Európai Bizottság fizetési felszólítást küldött Magyarországnak 200 millió euró értékben
Az Európai Unió Bírósága közel 80 milliárd forintos (200 millió euró) bírságot szabott ki Magyarországra az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt, amit június közepén jelentettek be. A múlt héten az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wiegand a Népszavának elmondta, hogy az Európai Bizottság július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak.
A levélben az intézmény arra kéri Magyarországot, hogy tájékoztassa őket arról, hogyan kívánja teljesíteni az Európai Bíróság idei június 13-án és 2020. december 17-én kibocsátott ítéleteit, és 45 napos határidőt szab a bírság kifizetésére. Magyarország jelenlegi teljes adóssága több mint 240 millió euró, naponta 1 millió euróval növekszik. Utóbbi összeget addig kell fizetni, amíg Magyarország nem hozza összhangba migrációs és menekültügyi szabályait az EU követelményeivel. Azonban az Európai Bizottság múlt heti levelében azt írták, hogy Magyarországnak egyelőre nem kell naponta egymillió eurót fizetnie, csak az egyszeri díjat. Ha Magyarország nem felel meg a 45 napos határidőnek, az EB újabb levelet küld, de ezután már csak 15 nap marad a fizetésre. Ha a pénz még ezután sem érkezik meg Brüsszelbe, az EU testülete fokozatosan kezdi el beszedni a pénzt kamatokkal együtt Magyarország Közösségi Segítségnyújtási alapjaiból. Ami az egymillió eurós napi bírságot illeti, jelenleg az Európai Bizottság csak arról érdeklődik, hogy Magyarország hogyan kívánja összhangba hozni törvényeit az uniós szabályokkal, és a további lépések a választól függenek.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az ország menekültügyi szabályai, beleértve a tranzitzónákat is. Hosszas levelezés után az ügy az EU Bírósága elé került. A magyar kormány elvesztette az ügyet 2020 decemberében, és bár az Európai Bizottság szerint tett néhány lépést a változás felé, például bezárta a tranzitzónákat, nem hozta teljes mértékben összhangba a magyar törvényeket az ítélettel. A késedelem miatt az EU testülete a következő lépést tette meg 2022 februárjában, amikor kérte, hogy az EB ítéljen meg bírságot. A bíróság úgy döntött, hogy napi 900 000 euróval növeli az összeget a menekültügyi rendszerért és 100 000 euróval a kitoloncolási rendszerért, ami összesen napi 1 millió eurót tesz ki.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt nyilatkozta az ügyről, hogy Magyarországot azért büntetik, mert "nem enged be illegális migránsokat", amire az EB válasza az volt, hogy a Bíróság ítélete nem kötelezi Magyarországot illegális bevándorlók befogadására.
Az Európai Bizottság szerdán közzétette éves jelentését az EU és tagállamainak jogállamisági helyzetéről. Bár a dokumentumok csak ajánlásokat tartalmaznak és nem kötelezik a tagállamokat semmilyen cselekvésre, a magyar kormánynak érdemes figyelmet fordítania rá, mert Magyarország ellen folyamatban van egy "7. cikkelyes" és egy "feltételességi" jogállamisági eljárás is, amely részben blokkolja az EU-s forrásokat.
A jelentés Magyarországról szóló fejezetének összefoglalója megjegyzi a tavaly elfogadott bírósági reformcsomag végrehajtását. Az Európai Bizottság ezeket az intézkedéseket várta el a felzárkózási források nagy részéért cserébe.
Többek között tisztázásra kerültek azok a körülmények, amelyek mellett a magyar bíróságok ügyeket utalhatnak az EU Bíróságához, és javult a Curia ügyelosztási rendszerének átláthatósága, de az Európai Bizottság továbbra is "aggályokat" fogalmaz meg az alsóbb szintű bíróságokkal kapcsolatban. A dokumentum megjegyzi, hogy még a reform után sem tudta a kormány teljes mértékben lehívni több uniós program teljes finanszírozását a feltételességi eljárás miatt, és továbbra sem nyújthat be fizetési kérelmeket a helyreállítási alaphoz, mivel "nem fogadott el új intézkedéseket a fennmaradó jogállamisági és korrupciós aggályok megoldására".
A dokumentum szerint a bírák szólásszabadságát továbbra is korlátozzák a rágalmazó kampányok, és fizetésük is romlott, ahogy más bírósági alkalmazottaké is.
A bíróságok hatékonyan működnek és jól digitalizáltak, és új korrupcióellenes stratégiát fogadtak el, de az Integritás Hatóság (amelynek létrehozása a feltételességi mechanizmus egyik követelménye volt) akadályokba ütközött munkája során.
"Néhány magas szintű korrupciós ügy vádemelési szakaszba jutott, de továbbra is komoly aggodalomra ad okot a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen körüket érintő korrupciós vádak vizsgálatának, üldözésének és végső ítéleteknek a hiánya."
A jelentés azt is megállapítja, hogy "a bírósági döntések, amelyek a korrupció kivizsgálását vagy üldözését elutasító ügyészi döntéseket felülvizsgálják, továbbra sem kötelező érvényűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírósági felülvizsgálat lehetősége ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban értékeljék a vádakat."
Az előző jogállamisági jelentésekben kiemelt média sokszínűségét fenyegető veszélyek továbbra is megoldatlanok maradtak. Nem fogadtak el intézkedéseket, és nem terveznek olyanokat, amelyek szabályoznák az állami hirdetések médiába történő csatornázását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét és biztosítanák a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét.
A jelentés szerint a "újságírók és az független médiumok továbbra is számos kihívással szembesülnek, beleértve a látszólag összehangolt rágalmazó és delegitimizáló kampányokat, valamint a kormányzati helyszínekre és eseményekre való szelektív hozzáférést. További törvényi változások néhány korlátozást vezettek be az információszabadság terén."
Az állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései továbbra is problémát jelentenek az egységes piaci vállalkozások működésében. A "veszélyhelyzet" további meghosszabbítása 2024 novemberéig történt. A jogalkotás minősége és a gyakori törvényváltozások jelentős aggodalomra adnak okot. Az Alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálja a politikailag érzékeny ügyekben hozott bírósági ítéleteket, miközben a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok továbbra is fennállnak, és az új Szabadságvédelmi Törvény tovább rontja a civil teret (az ügyben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen februárban). A civil társadalom finanszírozásával kapcsolatos aggályok is továbbra is fennállnak.
Az Európai Bizottság többek között azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy
- javítsák az alsóbb szintű bíróságok ügyelosztási rendszereinek átláthatóságát
- növeljék a bírák, ügyészek és a bírósági, valamint az ügyészségi személyzet fizetését
- fogadjanak el átfogó reformokat a lobbizás és az ajtóforgatás terén, és tovább javítsák a vagyonnyilatkozatok rendszerét, hatékony felügyeletet és végrehajtást biztosítva.
- alakítsanak ki erős nyomon követési rendszert a magas szintű korrupciós ügyek vizsgálatához, üldözéséhez és végső ítéletekhez.
- fogadjanak el törvényeket az állami és állami tulajdonú vállalatok hirdetési kiadásainak tisztességes és átlátható elosztására
- erősítsék meg a közszolgálati média függetlenségét
- távolítsanak el akadályokat a civil társadalmi szervezetek működéséből
Ezzel párhuzamosan Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolni fogja az Európai Békealapból származó 6,5 milliárd eurós visszatérítéseket azoknak a tagállamoknak, amelyek fegyvert szállítottak Ukrajnának, amíg Kijev nem engedi újra zavartalanul folytatódni a Lukoil olajszállításait. Szijjártó szerint az ukránok "veszélyeztetik" Magyarország és Szlovákia energiaellátását, mivel Magyarország olajimportjának 33%-a, Szlovákia esetében pedig 40-45%-a érkezik az orosz Lukoil-tól Ukrajnán keresztül. Az Európai Bizottság nehéz helyzetben van, mert "Ukrajna szó szerint megsért egy korábban vele kötött megállapodást". Szijjártó hangsúlyozta, hogy "amíg ez az ügy Ukrajnában meg nem oldódik, mindenki felejtse el a fegyverátadásokért járó 6,5 milliárd euró kifizetését az Európai Békealapból", mert furcsa lenne, ha Magyarország beleegyezne az összeg kifizetésébe, miközben Ukrajna veszélyezteti az energiaellátás biztonságát".
