Szlovén részvétel a magyar EU-elnökség informális találkozóin

A szlovén kormány képviselői részt fognak venni a magyar EU-elnökség által Budapesten szervezett informális találkozókon, amennyiben nem érkezik ellentétes uniós szintű döntés – erősítette meg Tanja Fajon szlovén külügyminiszter.

Tanja Fajon bejelentette, hogy a szlovén miniszterek részt vesznek a magyar EU-elnökség által Budapesten rendezendő informális találkozókon, hacsak nem születik más irányú uniós szintű döntés. A szlovén külügyminiszter hozzátette, hogy ő maga is tervezi a részvételt a külügyminiszterek augusztus végi tanácskozásán, bár még nem kapott meghívót. Azonban Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője döntése értelmében az informális ülés helyszíne Brüsszelbe került áthelyezésre, miután a 27 uniós tagállam közül 25 egyöntetűen szembehelyezkedett a magyar kormánnyal Orbán Viktor "békemissziója" és az azt követő retorika kapcsán.

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nem egyeztetett előre az orosz és a kínai elnökkel való találkozásait, ami számos EU-tagállam és vezető ingerültségét váltotta ki. Fajon szerint, még ha jó szándék is vezérelte Orbánt, biztosan nem volt uniós mandátuma a találkozókra. A szlovén külügyminiszter kifejtette, hogy támogatnak minden, az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapuló tervet, és szeretnék, ha a tárgyalások mielőbb elkezdődnének, valamint a háború Ukrajna feltételei szerint érne véget, de úgy véli, hogy jelenleg még nem állunk készen erre.

Az informális találkozók bojkottját korábban több ország is bejelentette, köztük Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia, míg Szlovákia kijelentette, hogy nem fogja bojkottálni a magyar EU-elnökséget. Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország jelezte, hogy csak köztisztviselőket küldenek a Magyarországon tartandó informális találkozókra.

Az uniós tagállami miniszterekből álló testület informális tanácskozásait hagyományosan a soros elnökség országában rendezik, és a magyar kormány 2023. július 1-jén vette át a stafétát fél évre. Ezek az ülések nem hoznak döntéseket, így a bojkott leginkább csak figyelmeztető jelzés értékű.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kritizálta az EU-t, mondván, hogy "összehangolt, hisztérikus, sokszor hazugságokra épülő" támadássorozat indult a magyar békemisszióval szemben. Szijjártó szerint az EU Ukrajna-stratégiája az elmúlt két és fél évben csúfosan megbukott, a béke egyre csak távolabb kerül, a szankciók pedig egyre jobban fájnak a kontinens gazdaságának. A külügyminiszter úgy véli, hogy újra kell nyitni a diplomáciai csatornákat, és említette, hogy más országok is tárgyalnak az érintett felekkel. Szijjártó hangsúlyozta, hogy a magyar fél soha nem állította, hogy az EU képviseletében járna el, és Vlagyimir Putyin orosz elnök is csak Magyarország és Oroszország kapcsolatáról beszélt Orbán Viktorral, nem az EU nevében. A külügyminiszter "fantasztikus bosszúnak" nevezte az EU állítólagos bojkottját, és gyerekesnek minősítette a vitát.

Xavier Bettel, Luxemburg külügyminisztere szerint ostobaság lenne, ha Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelbe szervezne Tanács-ülést a budapesti informális találkozó idejére, mivel ez csak további időpont-egyeztetéseket eredményezne. Azonban a külügyi főképviselő döntése értelmében a találkozó Brüsszelben kerül megrendezésre, és Borrell kijelentette, hogy az Európai Unió minden tagországának lojálisan kell igazodnia a közös külpolitikai állásponthoz. Az EU békét akar Ukrajnában, és a tartós és igazságos békéhez garantálni kell Ukrajna szuverenitását, valamint felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit. Borrell hangsúlyozta, hogy az olyan béketerv, amely nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását, “csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét”.