Sulyok Tamás nem támogatja a bírói fizetésemelést
Pár hete Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalától udvarias elutasítást kapott az Országos Bírói Tanács (OBT), amely a bírói fizetések rendezésének ügyét szerette volna előmozdítani.
Az OBT arra kérte a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást a bírói illetményalap felemelése érdekében, mivel az már a harmadik éve változatlan, ami súlyos egzisztenciális válságot okoz a bíróknak és még inkább az igazságügyi alkalmazottaknak. Sulyok Tamás azonban válaszában kifejtette, hogy a köztársasági elnöknek alkotmányos jogállásánál fogva nem áll módjában felkarolni az OBT kérését.
A köztársasági elnök hivatala szerint az államfő törvényalkotási joggal rendelkezik, de e jog gyakorlására csak kivételes helyzetekben van lehetőség. Az alkotmányos gyakorlat szerint az Országgyűlés mindössze egyetlen egyszer, több mint 33 évvel ezelőtt fogadott el törvényt a köztársasági elnök kezdeményezésére.
Az OBT szerint a bírói illetményalap 2022. január 1. óta változatlan, és már jelentősen elmarad a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől. Egy 35 százalékos illetményemelés, amely a bírókat és az igazságügyi alkalmazottakat is érintené, 30-35 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetésben elenyésző összegnek tűnik.
A köztársasági elnök hivatala szerint azonban alkotmányosan aggályos lenne, ha a köztársasági elnök a törvénykezdeményezési jogát közvetlen költségvetési hatással rendelkező ügyekben gyakorolná. A költségvetési ügyekben a törvény elfogadásáról és módosításáról szóló törvényjavaslatok előkészítése és benyújtása a Kormány feladatkörébe tartozik.
Sulyok Tamás köztársasági elnök jogász és alkotmánybíró is volt a köztársasági elnökké való megválasztása előtt, ami szerepet játszhatott abban, hogy az OBT hozzá fordult a kéréssel. A kormány ugyanakkor nem számol bírói fizetésemeléssel ebben az évben sem. Nemrég Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója az Európai Bizottsághoz fordult panaszával, jelezve, hogy a bírák vezetése sem tud érdemben tenni a helyzet ellen. "Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az" – fogalmazott a bíró.
Az Országos Bírói Tanács tavaly és idén is kezdeményezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak illetményének inflációkövető béremelését az Igazságügyi Minisztériumnál, de ezekre nem érkezett válasz. „Mára már nem csekély mértékben a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresettől is elmarad. 2010 óta a minimálbér összege négy és félszeresére, a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosára, a bírói illetményalap viszont csupán alig másfélszeresére emelkedett. A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem” – írta az OBT május elején. Az OBT szerint „a jelenlegi bírói és igazságszolgáltatási alkalmazotti bérek nem igazodnak a végzett munkával együtt járó felelősséghez, sőt, bizonyos esetekben a megfelelő színvonalú megélhetéshez sem elegendőek”, és ez „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában”.
