Magyarország kőolajellátása bizonytalanságok között

Magyarország kőolajellátása komoly kihívásokkal néz szembe, miután Ukrajna részleges tilalmat rendelt el a területén áthaladó orosz olajra, amely jelentős részét teszi ki a magyar importnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Lukoil és a Mol közötti szerződés értelmében a magyar olajimport kétharmada orosz szállításokból származik, és a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik.

A Totalcar szerint a kőolajvezeték déli ága nem csak Magyarországot, hanem Csehországot és Szlovákiát is érinti, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági kockázatokat. Azonban a jelenlegi információk szerint csak a legrosszabb esetben alakulhat ki üzemanyaghiány, mivel Magyarország rendelkezik 90 napra elegendő stratégiai készlettel. Emellett alternatív beszállítói források is megjelenhetnek, valamint az Adria vezetéken keresztül érkező nyugati és egyéb, nem Oroszországból származó szállítmányokra is számítani lehet.

Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés keretében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarország és Szlovákia kőolajellátását "súlyosan veszélyezteti" az ukrán lépés, amely megtiltotta az orosz Lukoilnak, hogy olajat szállíthasson keresztül Ukrajnán. A külügyminiszter szerint évente 4,5 millió tonna kőolajat szállít a Lukoil Magyarországra és Szlovákiába, ami az import egyharmadát teszi ki, és hozzátette, hogy a helyzet csak rövid távon kezelhető, közép távon sem megoldható a Lukoil nélkül. Szijjártó Péter bejelentette, hogy a választottbírósági eljárás előtti konzultációs folyamatot kezdeményezték az Európai Bizottságnál, amelynek 3 napja van lefolytatni ezt Ukrajnával. Ha ez eredménytelenül zárulna, akkor a választottbíróságnak 40 napon belül döntenie kell, utána pedig az EU-Ukrajna társulási megállapodás szövegéből adódóan az EU súlyos lépést hozhat Ukrajnával szemben.

Szijjártó Péter szerint Ukrajna lépése ellentétes az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodással, amely kimondja, hogy nem szakíthatja meg az energiaszállítást az európai tagországok irányába. A külügyminiszter tájékoztatása szerint Magyarország és Szlovákia közösen kezdeményezte a választott bíróság konzultációs eljárását az ügyben, és az EU-nak három napja van lefolytatni a konzultációs eljárást. Szijjártó Péter kiemelte, hogy dolgoznak különböző megoldásokon, hogy amennyiben nem sikerül dűlőre jutni Ukrajnával, akkor is tudjanak biztosítani kőolaj ellátást, mindezt a MOL-al közösen.

A külügyminiszter szerint Ukrajna lépése barátságtalan volt, tekintettel arra, hogy Magyarország növelte Ukrajna villamosenergia importjának részesedését, és mellettünk Szlovákia és Lengyelország is segített Ukrajnának. Szijjártó Péter felszólította Ukrajnát, hogy ne akadályozza a Lukoil Magyarországra és Szlovákiára történő kőolaj szállítását, és megjegyezte, hogy Magyarország volt az, amelyik júniusban a legnagyobb arányban, 42%-ban importálta a villamos energiát Ukrajnából.

Szijjártó Péter a brüsszeli tanácskozáson kijelentette, hogy az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés és Magyarország ellátását nem lehet megoldani orosz kőolaj nélkül, mert nincs más vezeték, amely kellő mennyiségű energiahordozó lenne képes szállítani. A kiesett Lukoil-mennyiség évi 4,5 millió tonna, ami az import egyharmada (Szlovákiában ez az arány 45 százalék). "Elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan országtól, amely az EU tagja akar lenni" – mondta Szijjártó, jelezve, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást.

A külügyminiszter a háborús helyzettel kapcsolatban is nyilatkozott, kijelentve, hogy "egyre távolabb vagyunk a békétől". Szijjártó szerint a diplomáciai csatornákat újra kell nyitni, de a világ már kezd ébredezni ezen a téren, kivéve az európai országokat, amelyek az eddig stratégiához ragaszkodnak.

Szijjártó Péter "hatalmas, összehangolt", "sokszor hazugságokra épülő" támadásnak nevezte az Orbán Viktor "békemissziója" ellen indult kritikákat. A külügyminiszter szerint a magyar kormány "békepolitikáját támadó, azt mindenképp hitelteleníteni akaró, agresszív, háborúpárti hisztériával" kerültek szembe. Kiemelte, hogy a világ többsége a magyar kormány álláspontja mellett áll, és hogy "mi nem vagyunk egy Jawohl -nemzet", "nem piros pontokra vágyunk Washintonból, Berlinből vagy Brüsszelből".

Eljárást kezdeményeztek az orosz olajtranzit ukrán akadályozása miatt

Szijjártó szerint a magyar és a szlovák ellátást „alapvetően fenyegeti”, hogy Ukrajna leállította a kőolajátvitelt az orosz Lukoiltól. Fizikailag az orosz import nélkül nem lehet a magyar ellátást megoldani, mert nincs elég vezeték, jelentette ki a miniszter, az ukrán tiltás a magyar ellátás harmadát, a szlovák közel felét érinti. Elfogadhatatlannak nevezte a döntést egy olyan országtól, ami az EU-hoz csatlakozna. Rövidtávon kezelték a helyzetet, de már középtávon se lehet fenntartani.

Egy nappal korábban Szijjártó egyeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, aki a hétfői ülésre bejelentkezve is azt állította: átengednek mindent. „Ez nem igaz”, a Lukoil hetek óta nem tud szállítani, jelentette ki Szijjártó, az ukrán kormány egy jogszabállyal akadályozza ezt, ami az EU-val kötött társulási megállapodását is sérti. Ilyenkor először konzultációs eljárást kezdeményezhet a kormány, amit ma a szlovákkal együtt meg is tett. Utána egy választott bíróságon indíthat eljárást, majd az EU felfüggesztheti az egyezmény Ukrajnának kedvező pontjait, például a vámmentességet. Közben Ukrajnába az áramimport több mint kétötöde Magyarországról jön és a szlovákokkal, valamint a lengyelekkel együtt gyorssegélyt is adott a villamos hálózat fenntartására, hangsúlyozta Szijjártó.

Címlapkép: Európai Unió Tanácsa / Európai Unió