Sulyok Tamás elvi határozatot hozott a kegyelmezésről

Sulyok Tamás köztársasági elnök kijelentette, hogy a kegyelmezési jog kivételes hatáskör, amely nem érinti a bűnösség kérdését, és nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára.

A köztársasági elnök a Magyar Közlönyben közzétett elvi határozatában hangsúlyozta, hogy a kegyelmezés nem jelent fellebbezési fórumot, és csak különös méltánylást érdemlő okok esetén élhet vele. Sulyok Tamás szerint a kegyelmezési jog kiegészítő és kivételes korrekciós hatáskör, amelyet méltányossági és humanitárius szempontokat mérlegelve, az állami büntetőigényről való lemondásra használhat fel.

A határozat szerint a megkegyelmezés indokoltnak tekinthető, ha a terhelt egészségi állapota végleges vagy visszafordíthatatlan, súlyos fokú romlást mutat, vagy ha személyi körülményei lényegesen megváltoznak, amelyeket a bíróság nem értékelhetett, és amelyek miatt a büntetés végrehajtása vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy aránytalan hátrányt okozna.

A köztársasági elnök a pénzbüntetés elengedését vagy a büntetőeljárás megszüntetését is megfontolhatja hasonló körülmények esetén. A határozat kiemeli, hogy a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga, és az elnök minden ügyet egyedileg, bármiféle automatizmus nélkül bírál el.

Az elnöki határozat szerint a kegyelmi mentesítésre azok lehetnek jogosultak, akiknek közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységük, valamint további személyi körülményeik miatt nagyobb társadalmi érdek fűződik a mentesítéshez, mint az elítéléséhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához. A döntésnek összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni.

A Sándor-palota honlapján tájékoztatást ad az egyéni kegyelem gyakorlásáról, azonban a hatályos jogszabályi keretek között a személyes adatok védelme miatt az egyedi kegyelmi ügyek részleteinek nyilvánosságra hozatalában a köztársasági elnöknek korlátozott a mozgástere.