A klímaváltozás hatása a Föld napjainak hosszára

Egy friss elemzés szerint a klímaváltozás következtében a napok hossza növekszik, mivel a sarki jég olvadása átalakítja a Földet, ami ezredmásodpercnyi változást okoz, de ez elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon az internetes forgalomban, a pénzügyi tranzakciókban és a GPS-navigációban.

A Föld napjainak hossza a Hold gravitációs hatása miatt már a földtörténeti idők során is növekedett, de a globális felmelegedés miatt felgyorsult grönlandi és antarktiszi jégtakaró olvadása a magas szélességeken tárolt vizet áthelyezi az Egyenlítő közelébe, ami laposabbá teszi a bolygót és lassítja annak forgását. Ezáltal tovább nő a napok hossza.

A napok hosszának lassulása 1900 és 2000 között 0,3 és 1,0 milliszekundum/évszázad között változott, de 2000 óta, az olvadás felgyorsulásával, a változás mértéke is nőtt 1,3 milliszekundum/évszázadra. A kutatók szerint a jelenlegi sebesség valószínűleg magasabb, mint az elmúlt néhány ezer év során bármikor volt, és a következő évtizedekben is nagyjából 1,0 milliszekundum/évszázad szinten maradhat, ha csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha nem, akkor a lassulás mértéke 2100-ra 2,6 milliszekundum/évszázadra nőhet.

Az emberi időmérés az atomórák rendkívüli pontosságán alapul. Ha a Föld tengelye körüli forgásának ideje változik, ezt figyelembe kell venni az adatközpontok, a kommunikáció, a pénzügyi tranzakciók és a navigáció, különösen a műholdak és űrhajók esetében. Egy svájci intézet kutatója szerint az idő pontos ismerete nélkülözhetetlen ezekben a területeken.