Zsiday Viktor: Támogatásokból nem lesz jó gazdaság, de a kultúraexport segíthet
Zsiday Viktor befektető a magyar gazdaság kilátásairól és a költségvetésről beszélt egy podcast adásban, amely eredetileg csak előfizetők számára volt elérhető, miközben egy másik szakértő a kultúra gazdasági hatásait emelte ki.
Zsiday szerint 2020 és 2024 között a költségvetési hiány hasonló mértékben nőtt, mint Medgyessy és Gyurcsány idején, 2002 és 2006 között, azonban hozzátette, hogy ezúttal Magyarország nem volt egyedül, más országok is hasonlóan felelőtlenül költekeztek. A befektető felvetette az amerikai recesszió lehetőségét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem érkezik nagy külső sokk, akkor Magyarország 2026-ig "elevickélhet", de ha mégis bekövetkezik egy váratlan esemény, az komoly hatással lehet a gazdaságra. Zsiday szerint a magyar gazdaságot mélyebben érintik a sokkok, mint más országokat, és több gazdaságpolitikai hibára is utalt, mint például Medgyessy túlköltekezése, a devizahitelek, vagy Matolcsy 2010-es "beröffentési kísérlete".
A befektető emlékeztetett arra, hogy 2013-ban megjósolta a "hét bő esztendőt", de most nem látja a pozitív trend folytatódását. Megjegyezte, hogy 2009-10 óta évente csak egy százalékkal nő a magyar termelékenység, ami szerinte nem elegendő ahhoz, hogy utolérjük Ausztriát. Zsiday szerint az 1995–2009-es időszak gazdasági növekedése hasonló volt az éves átlagban a 2010-2024-es időszakéhoz. Az EU-csatlakozást történelmi sikerként értékelte, amely jelentősen növelte az életszínvonalat, és ez is hozzájárult a Fidesz hatalmon maradásához.
A befektető rámutatott, hogy Magyarország a régióban 2004-ben még a csehek és a szlovénok mögött volt, de mára a hátulról harmadik-negyedik helyre került. Zsiday szerint Románia jobban teljesít, mivel ott a politika és az állam kevésbé avatkozik be a gazdaságba. A kormány jövőbeli terveiről szólva kételkedett abban, hogy az akkugyáras ötlet hosszú távon sikeres lesz.
Az inflációról szólva elmondta, hogy az MNB először hibázott, de 2022 őszén, az árfolyamválság küszöbén keményebb intézkedéseket hozott, amelyek sikeresnek bizonyultak. Zsiday szerint a költségvetést drágán finanszírozzuk, és a kamatterhek hirtelen nagyon megnőttek. A befektető szerint a magyar gazdaságot kockázatosabbnak látják a befektetők, mint a szomszédos országokat, és a kormány konfliktusos külpolitikája miatt évente több százmilliárd forint hiányzik.
Zsiday kritikusan szólt az Orbán-kormány költségvetési prioritásairól is, amelyek szerinte nem hoztak profitot az országnak. Véleménye szerint a támogatásokból nem lehet hatékony és jó gazdaságot építeni, mivel ezek a támogatások tönkre tehetik az ügyesebb és hatékonyabb versenytársakat. Az EU-ból való kilépés lehetőségét is érintette, mondván, hogy annak túl nagy lenne az ára, de az EU-nak van lehetősége kilépni belőlünk. Összességében Zsiday szerint Magyarország egy "török light" pályán van, amelyet a latin-amerikai típusú populista spirál európai változataként jellemezhetünk.
Ezzel szemben Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet szakértője szerint a kultúraexport és a soft power jelentősége alábecsült a magyar gazdaságban. A kultúra nem csupán önérték, hanem jelentős nemzetgazdasági ágazat is, amely a magyar gazdaság hozzáadott értékének 4,7 százalékáért felel. A kultúra képes növelni egy ország anyagi jólétét a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a turizmus élénkülése és a nemzetközi érdekérvényesítés hatékonysága révén.
A Global Soft Power Index szerint Magyarország a 193 vizsgált ország közül a 48. helyet foglalja el, az EU-ban pedig a 18. helyen áll, ami a visegrádi országok közül csak Szlovákiát előzi meg. A kulturális vonzerő tekintetében az EU-tagállamok utolsó harmadában helyezkedik el, ami arra utal, hogy nem használjuk ki hatékonyan a lehetőségeinket. Az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki a magyar kultúra exportképességének növelése és Magyarország kulturális vonzerejének erősítése érdekében, amely hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a nemzetközi pozíció erősítéséhez.
