Az infláció jövőjéről Virág Barnabás
Az infláció csökkenése ellenére sem szabad megnyugodnunk, és nem hirdethetünk korai győzelmet – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke egy szakmai rendezvényen beszélt arról, hogy az infláció szerkezete megváltozott, és jelenleg elsősorban a szolgáltatások árai hajtják felfelé az inflációt, ami más országokban is megfigyelhető. A koronavírus-válság alatt elsőként az iparcikkek drágultak, és a szolgáltatások árai csak később kezdtek emelkedni, ami az átárazódás jelenlegi eltolódását eredményezi.
A régióban több országban is magasabb a szolgáltatások árindexe a korábban megszokottnál, amit részben a feszes munkaerőpiac magyaráz, ami a közép- és kelet-európai régióra jellemző. Emiatt a régiós jegybankoknak különösen figyelniük kell az inflációs folyamatokra.
Virág szerint az év második felében az infláció a toleranciasáv felső széle körül, de azon belül alakulhat, és a historikus átlagnál magasabb átárazást tapasztalhatunk majd. Egyes elemzések szerint az év vége felé akár az éves infláció is elérheti az 5%-ot, amennyiben az átárazás mértéke eléri a historikus átlag kétszeresét, bár Virág Barnabás szerint erre nagyon kevés esélyt lát, és 2,5-szeres átárazódásoknak kellene bekövetkeznie.
A jegybank alelnöke szerint a dezinfláció majd 2025 első negyedévében térhet majd vissza, és a 3 százalékos inflációs célt „fenntartható módon” kell elérni, ehhez fegyelmezett, szigorú monetáris politikára van szükség. A fenntarthatóság ebben az esetben azt jelenti, hogy az infláció sem a fogyasztási-, megtakarítási döntéseket, sem a beruházási döntéseket nem befolyásolja.
A monetáris tanács hónapról hónapra dönt az alapkamatról, a döntési tér pedig a kamattartás vagy a kis mértékű csökkenés között dől el. Elmondta azt is, hogy kiemelt figyelemmel kísérik:
- az inflációs kilátások alakulását,
- a pénzügyi piacok stabilitását,
- az ország kockázati megítélését,
- hazánk régióhoz vett relatív helyzetét.
„Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitást, és a pénzügyi piaci stabilitást” – szögezte le Virág Barnabás.
Virág Barnabás szerint a trendszerű folyamatokat kell a gazdaságban vizsgálni: az elmúlt időszakban nagy tanulság volt, hogy az adatok időről időre nagy volatilitást tudnak mutatni. „A trendszerű elmozdulások számítanak, a monetáris tanács is mindig ezeket mérlegeli” – fogalmazott az alelnök.
A jelenlegi időszakról Virág Barnabás elmondta, hogy a 2020-as évek a nagy átmenetek korszaka. „Ha 10 évet visszaugrunk az időben, a jegybankárok közötti beszélgetéseket a nyugalom jellemezte: 2014-ben túl voltunk már a pénzügyi válságon, jöhetett egy hosszabb felívelésnek a szakasza. Ez most nagyon távolinak tűnik, főleg ha azt nézzük, hogy néz ki a világ 2020 eleje óta: volt egy koronavírus-járvány, egy azt követő helyreállási periódus, majd az ukrajnai háború, és az egész világon végigsöprő energiaár-emelkedés. Korábban erre azt mondtuk, hogy ilyen 100 évente egyszer van” – mondta az MNB alelnöke.
