A magyar adórendszer változásai 2010 óta
A magyar adórendszer fejlődése 2010 óta két különböző irányt vett: a 2020-ig tartó időszak a koherencia erősítéséről és a digitalizációról szólt, míg az elmúlt évek a kiszámíthatatlanság és a kapkodás jegyében teltek.
A 2010 utáni években a magyar adópolitika célja a közvetlen adók csökkentése és a közvetett adókra való áttérés volt, ami a gazdasági növekedést kevésbé gátolta. Az általános forgalmi adó 2012-es emelése például lehetővé tette a munkát és a jövedelmeket terhelő adók mérséklését, valamint a társasági adó csökkentését. A digitalizáció terén is jelentős lépések történtek, mint az online pénztárgépek, az EKAER-rendszer és az online számlaadat szolgáltatás bevezetése, amelyek hozzájárultak az adóhatósági ellenőrzések pontosságának javításához és az adóhivatali szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Mindezek eredményeként a magyar adórendszer versenyképesebbé és hatékonyabbá vált.
2020-tól azonban a Covid-járvány hatására megváltozott a helyzet, és a magyar adórendszer elveszítette korábbi semlegességét, a szabályozás hektikussá vált. Az adójogszabályok gyakori változásai és a politikai célok előtérbe kerülése jellemzővé váltak. Az adótanácsadók szerint az utóbbi években a rövid távú intézkedések domináltak a válaszokban a világgazdasági kihívásokra.
A magyar adórendszer jelenlegi állapota túlzottan bonyolult és bürokratikus, ami hatékonyság-csökkenést eredményez mind az állam, mind a vállalatok oldaláról. A 2020 előtti időszakhoz képest visszalépés történt az adónemek számának csökkentésében, jelenleg több mint 60 különböző adót és járulékot tartunk számon, és 2024 januárjában 14 új adónemet vezettek be. A költségvetés adóbevételeinek 91 százaléka mindössze 7 adónemből származik, ami felveti a kérdést, miért tartunk fenn több mint 50 további adónemet.
A különadók gyakori alkalmazása a költségvetési hiány pótlására hosszú távon az adórendszer kiszámíthatatlanságát és instabilitását eredményezi. Ezek az adók negatívan befolyásolhatják a gazdasági szektorokat, csökkenthetik a termelékenységet és elriaszthatják a befektetőket. A védelmi hozzájárulás bevezetése például, amelyet 2022. július 8-án jelentett be Gulyás Gergely, további terhet ró azokra a vállalatokra, amelyek extraprofitra tettek szert az orosz-ukrán háború kitörése óta.
A jogalkotás terén is problémák vannak, például a visszamenőleges hatályú jogalkotás alkalmazása és a veszélyhelyzetre hivatkozva történő rendeleti úton történő adózási változtatások, amelyek bizonytalanságot okoznak a gazdasági szereplők körében. Nincs meghatározott időhorizont arra, hogy meddig marad fenn ez a helyzet, ami általános bizalmatlanságot eredményez.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) évente javaslatcsomaggal áll elő, hogy elősegítse a szakmai párbeszédet és javítsa Magyarország versenyképességét. Annak ellenére, hogy a magyar adórendszer szerkezetét és alapkoncepcióját tekintve még mindig versenyképes, a rossz gyakorlatok hátrányosan érintik azokat a befektetőket, akik a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésére vannak nagy hatással.
: (Forrás: article-1)
