Meglepő inflációs adatok Magyarországon

Kellemes meglepetést okozott a héten megjelent magyar inflációs adat, amely jelentősen alacsonyabb az eredeti kormányzati előrejelzéseknél. Elemzők sorra módosítják várakozásaikat, és a kormány is elismerte, hogy az infláció mérséklődése felülmúlta az elvárásokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői reakciójában kiemelte, hogy az infláció júniusi mérséklődése minden várakozást felülmúlt. A kormány eredetileg 6%-os éves átlagos inflációval számolt a 2024-es évre, amikor egy évvel ezelőtt benyújtotta a parlamentnek az idei költségvetést. Azonban az új adatok alapján már világos, hogy az idei infláció messze nem éri el a 6%-ot.

Az OTP Bank elemzői tovább csökkentették az idei éves inflációra vonatkozó prognózisukat, jelenleg már csak 3,7%-os átlagos áremelkedést várnak az idei évre, szemben a korábban várt 3,8%-kal. A 2025-ös inflációs várakozásukat is lejjebb vitték, 4%-ról 3,8%-ra. Az agrár-élelmiszerárak árdinamikájának csökkenését emelték ki fő okként, de hozzátették, hogy a kormány adóemelő intézkedései növelhetik a jövő évi inflációt.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza szerint a júniusi infláció lefelé mutató meglepetést okozott a piaci konszenzushoz képest. A következő komolyabb szintugrás az inflációban októbertől várható, és 2024 decemberére ismét 5,0 százalék fölé kúszhat az inflációs ráta. A belső kereslet oldaláról rövid távon aligha várható érdemi inflációs nyomás, viszont a munkaerőpiac erőssége és a bérkiáramlás a szolgáltatások árára gyakorolhat nyomást. A kormányzati adóemelések is előbb-utóbb áremelések formájában érinthetik a fogyasztókat.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció a következő időszakban a mostani szint körül, esetleg némileg fölötte, 4 százalék körül alakulhat.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is jelezte, hogy a júniusi adat annyira alacsony lett, hogy előfordulhat, hogy az inflációs előrejelzésüket újra lejjebb kell módosítaniuk.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési központjának igazgatója elárulta, hogy éves átlagban 3,8%-ra csökkentették idei inflációs várakozásukat, és a 3%-os jegybanki inflációs cél elérése legkorábban 2025-ben, annak is inkább a második felében várható.

A háztartásokra és a költségvetésre gyakorolt hatások

A vártnál alacsonyabb inflációs adatok több szempontból is hatással vannak a háztartásokra és a költségvetésre. A nyugdíjasok például idén 2,3%-os reálnyugdíjemelésben részesülhetnek, ami jelentős előnyt jelenthet számukra. Emellett a költségvetés fogyasztási típusú adóbevételei is érinthetők a tervezettnél alacsonyabb infláció által.