A mesterséges intelligencia után jöhetnek a bioszámítógépek

Az OpenAI által 2022-ben bemutatott ChatGPT megjelenése óta a mesterséges intelligencia (AI) jelentős fejlődésen ment keresztül, és számos területen kezdték el alkalmazni, a hajózástól az orvoslásig és a szórakoztatóiparig. A John Hopkins Egyetem kutatói szerint azonban egy még izgalmasabb technológia, a bioinformatika, amely az emberi agysejtekből álló "bioszámítógépek" létrehozásával foglalkozik, akár még a mesterséges intelligencia fejlődését is túlszárnyalhatja.

Az emberi agy neuronjai elektromos jelekkel kommunikálnak, hasonlóan a számítógépekhez, ami lehetővé teszi a bioinformatika fejlődését. Az organoidok, amelyek laboratóriumi körülmények között növesztett szövetek, az emberi agy kicsinyített változatát képesek létrehozni, és ezeket organoid intelligenciának (OI) is nevezik. Ezek a sejthalmazok képesek egyes emberi szervek funkcióit ellátni, és a mesterségesen tenyésztett neuronok logikai feladatok megoldására és tanulásra is képesek.

A DishBrain névre keresztelt organoidrendszer például megtanulta kezelni a Pong videójátékot, ami jelentős előrelépés a bioinformatika terén. A rendszer 800 ezer kitenyésztett agysejtet használ, amelyeket mikroelektródákra erősítettek, és ezek olvasni tudják a sejtek aktivitását, valamint elektromos jelekkel stimulálni őket. A FinalSpark svájci startup a mesterséges agysejtekkel működtetett számítógépeit bérbe adja kutatóknak, és a Neuroplatform rendszerben inkubátorok tartják életben a sejtcsoportokat, amelyeket elektródákkal kapcsolnak egy számítógéphez.

A bioinformatikai rendszerek energiahatékonyságban és bonyolult logikai feladatok megoldásában is előnyösek lehetnek a mesterséges intelligencia alapú eszközökkel szemben. A Google és a Microsoft áramigénye jelentősen megnőtt az AI fejlesztések miatt, de az emberi agy sokkal energiahatékonyabb, mint a mesterséges intelligencia által működtetett számítógépek. Az AI ugyan gyorsan képes nagy mennyiségű adatot feldolgozni, de egyszerű logikai feladatokban elvérezhet.

Az organoid intelligencia tanításához használt sejtek jutalmazása és büntetése etikai kérdéseket vet fel, mivel valódi szöveteket használnak fel a kitenyésztéshez. A Cortical Labs vezető kutatója, Brett Kagan szerint a laboratóriumban tenyésztett agysejtek nem tekinthetők tudatos lényeknek, így az emberekhez hasonló etikai mércével nem értelmezhetők. Az etikai aggályok ellenére a cél az, hogy megértsük a technológiát, és csak ezután lehet szabályozni azt.