Egyre kevesebb pénzt utalnak haza az ukránok
A 2022-es támadások után jóval többen hagyták el a családjukkal Ukrajnát, mint korábban, ráadásul az ország lakossága is jelentősen megcsappant, így apadt a hazaküldött pénzek összege – jelezte az Indexnek Szigethy-Ambrus Nikoletta.
A kényszer miatt, vagy a jobb élet reményében minden országból vándorolnak külföldre munkavállalók, akik aztán a családjuknak, ismerőseiknek pénzt utalhatnak haza. Különösen igaz ez Ukrajnára, ahol már 2005 és 2013 között átlagosan a GDP 4,1 százalékát érte el a tranzakciók értéke, majd ez a szám tovább hízott. A hazautalásokban a 2014-es krími események hatására további erőteljes növekedést láthattunk. 2014 és 2022 között évente átlagosan hozzávetőleg 13 milliárd dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók. Az eddigi legmagasabb értéket 2021-ben érte el a hazautalások összege, ekkor kerekítve 18 milliárd dollár érkezett Ukrajnába.
Az ENSZ menekültügyi ügynökségének becslése szerint 2024. február végéig 6,5 millióan kerestek új otthont szerte Európában és a világ más országaiban Ukrajnából. Becslések szerint tavaly a hazautalások összege 15,7 milliárd dollár körül alakult, amely elmarad a 2021-es 18 milliárdos rekordtól. A visszaesésnek több oka is van, többek között a lakosság csökkenése, a menekültek közötti magas női és időskorú arány, valamint az átutalások indításához szükséges adminisztratív feltételek nehezítették a pénzek Ukrajnába juttatását.
A menekültek számára a legnehezebb feladatot a lakhatás és a munkahelyteremtés jelentette az elmúlt évek során. A nyelvismeret hiánya miatt az elhelyezkedés és társadalmi integráció is lassabban tudott végbemenni, egészségügyi szolgáltatásokat is nehezebben tudtak igénybe venni. A legtöbb ukrán menekült Lengyelországba indult, ahol már korábban is jelentős ukrán etnikum képviseltette magát, akik segítséget nyújtottak az újonnan érkezők számára.
A külföldön élő ukránok közösségei segítik egymást a beilleszkedésben, a lakhatási, megélhetési problémák megoldásában. A hazautalások esetében is számottevő az ő segítségük, hiszen már ismerik azokat a folyamatokat, amelyek révén pénzt tudnak hazajuttatni. Az elmúlt több, mint két és fél év során a legtöbb ukrán menekült már elhelyezkedett, kialakította új életének feltételeit, a gyerekeket iskolába, óvodába íratták, a felnőttek munkába járnak, és így fejlődtek az életkörülményeik is.
A hazautalások számának növekedése, valamint csökkenése elsősorban a külföldön élő ukrán állampolgárok anyagi helyzetétől függ. Ha sikerül magasabb jövedelemre szert tenniük, előrelépniük állásukban, akkor elképzelhető, hogy a hazautalások mértéke is tükrözni fogja ezt. A háború állása, folytatódása szintén befolyásoló erővel bír: elhúzódása folytán számíthatunk arra, hogy a külföldön élő ukránok továbbra is támogatni fogják otthon maradott családtagjaikat, hozzátartozóikat, viszont lehetséges, hogy ezt már nem a korábbi, hanem valamivel kisebb összegben teszik csak meg.
A közép-kelet-európai országok között a magyar hazautalások nem minősülnek kiugrónak, a cseh értékekhez hasonlítanak leginkább ezek a számok. A közvetlen térségben Romániában, valamint Lengyelországban a legmagasabb a hazautalások értéke. Romániában 2022-ben 8660 millió dollár értékben, Magyarországon ugyanebben az évben 3589 millió dollár volt a hazautalások összege.
Globális tekintetben a hazautalások rekordjait azok az országok tartják, amelyekből a legtöbben döntenek a külföldi munkavállalás mellett. 2023-ban India (125 milliárd dollár), Mexikó (67 milliárd dollár), Kína (50 milliárd dollár), Fülöp-szigetek (40 milliárd dollár), valamint Egyiptom (24 milliárd dollár) voltak a listavezetők.
