Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelek kamatait

A K&H Bank is átlépte a június végéig érvényes, önként vállalt 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél, ami különösen az alacsonyabb jövedelműek számára jelenthet nagyobb terhet.

A Bank360 elemzése szerint, bár az infláció és az alapkamat csökken, a lakáshitelek kamatai mégis emelkednek. Az OTP már július elején megemelte a kamatait, és a K&H is csatlakozott a sorhoz, így több esetben már a 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálják a lakáscélú jelzálogkölcsöneiket. A K&H-nál az alacsonyabb jövedelmű igénylők és azok, akik fix kamatot szeretnének fizetni a futamidő alatt, hátrányosabb helyzetbe kerültek.

A CIB Bank már májusban visszaállította a kamatait a januári szintre, és más nagybankok is kínáltak már akkor kamatplafon feletti lakáshiteleket. Az OTP következett július elején, a kamatemelések eltérő mértékben valósultak meg, a magasabb jövedelmű, kevésbé kockázatos ügyfelek számára kisebb volt a növelés.

A Bank360.hu szakértői szerint a kölcsönök drágulásának fő oka, hogy a jegybank folyamatosan csökkenti az alapkamatot, de a jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok mégis nőttek az év eleje óta, és 6 százalék fölötti szinten maradtak. A BIRS szintje, amely a kamatokat befolyásolja, még a csökkenés ellenére is magas, például a 5 éves BIRS 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves pedig 6,30 százalékon állt július 12-én.

Annak ellenére, hogy a nagybankok emelik a kamatokat, még lehet találni 7 százalék alatti THM-mel ajánlatokat, de egyre kevesebbet, különösen az alacsony jövedelműek számára. Az ingatlanpiac sem zárta jól a 2023-as évet, a hitelpiac pedig teljes mértékben visszaesett, ami a tranzakciók számának csökkenésében is megmutatkozott. Az önkéntes kamatplafon megszűnésével a kölcsönfelvételt tervezők rögtön megtapasztalhatják a drágulást, ami a K&H módosításai által az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érinti hátrányosabban.