Ezért szárnyal az ukrán drónipar

Az ukrán drónipar fejlődésének gyökerei a 2022-es invázió előtti időkre nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági célú drónokat gyártó vállalatok száma még csekély volt, és az IT-szektor egyre nagyobb szerepet kapott a gazdaságban.

Az IT-szolgáltatások jelentős exportőrei voltak már akkor is Ukrajnának, és a kormányzat minden szinten a közszolgáltatások digitalizálását támogatta. Dmitro Simkiv, az AeroDrone partnere szerint ez a mérnöki kultúra segítette az ukrán drónfejlesztőket abban, hogy kevesebb erőforrással is lépést tartsanak az orosz technológiai fejlődéssel. Ukrajna a magánszektorra és az innovátorokra helyezte a hangsúlyt a dróngyártás terén, nem pedig az állami vállalatokra. Alex Bornyakov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős miniszterhelyettese szerint ez a döntés gyorsabb lépéseket tett lehetővé, mint amit a kormányzat képes lett volna megtenni.

Dereguláció

A dereguláció volt az első lépés, amely magában foglalta az eljárások egyszerűsítését és a határidők lerövidítését. A vámszolgálat eltekintett a hozzáadottérték-adótól és az importvámoktól a legtöbb drónalkatrész esetében. Bornyakov szerint korábban a hadseregnek való értékesítéshez szükséges tanúsítvány megszerzése akár három-öt évig is eltarthatott, de ma már ez a folyamat ritkán tart tovább két-három hónapnál. A szovjet időkből származó védelmi nyereség felső határának eltörlése is jelentős változást hozott, mivel korábban a fegyvergyártóknak tilos volt évi 3 százalékos profitnál többet realizálniuk, ma viszont a nyereség felső határa 25 százalékban van megszabva, ami forradalmat indított el a dróniparban. Valerii Jakovenko, a DroneUA társalapítója szerint ez a változás nyereségessé tette a haditechnikába való befektetést.

A Digitális Átalakulás Minisztériumának Diia.City programja adókedvezményeket biztosít az informatikai vállalkozásoknak, beleértve a védelmi technológiával foglalkozókat is. A tagvállalatok feleannyi társasági adót fizetnek, mint más ukrán vállalatok, és alkalmazottaik csak 5 százalékos jövedelemadót fizetnek. A Brave1 kezdeményezés támogatást nyújt a dróngyártóknak, és minden részt vevő cégnek lehetőséget biztosítanak arra, hogy termékét a védelmi minisztériumnak ajánlja.

Élénk iparág született

A vállalkozói energia és a kormányzati segítség kombinációja élénk iparágat hozott létre, ahol a legnépszerűbb termékek a kisméretű, első személyben irányított öngyilkos drónok. A háború első heteiben a drónokat elsősorban felderítésre használták, de hamarosan mindkét fél kifejlesztett támadó drónokat is. Ma már Ukrajna és Oroszország is drónokat használ hasznos terhek szállítására, és a frontvonal feletti égboltot a drónok zümmögése tölti be.

A drónpiac méretét illetően a központi kormányzat részesedése ismeretlen, de a regionális kormányok és falvak is vásárolnak UAV-kat a hadsereg számára. Két híres jótékonysági alapítvány, Szerhij Prytula és Szerhij Sternenko vezetésével, több tízmillió dollárt gyűjtött össze drónokra és más katonai felszerelésekre. Max Subbotin, az Armadrone szóvivője szerint a kormányzat többet tehetne a drónipar támogatásáért. Az Armadrone egyre növekvő vállalat, amely közepes méretű, merevszárnyú fegyverekre specializálódott, de a minisztérium elutasította a szerződés megújítását, mondván, hogy elfogyott a pénzük.

Az ukrán költségvetés jelentős részét a védelemre fordítják, és a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszerig sok minden a külföldi adományozóktól függ. A dróniparban sokan reménykednek abban, hogy a külföldi kormányok és védelmi vállalatok közvetlenül befektetnek az ukrán hadsereg számára drónokat gyártó vállalatokba. Ukrajna már gyárt fegyvereket egy európai drónkoalíció számára, és Dánia, valamint Hollandia további beszerzésekre vonatkozó megállapodásokat írt alá Kijevvel.

Ukrajna elveszítheti a drónháborút

Nyugati szkeptikusok attól tartanak, hogy Ukrajna elveszítheti a drónháborút. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, aggodalmát fejezte ki Oroszország nagy teljesítményű drónjai és elektronikus hadviselési előnye miatt. Az ukrán gyártók szerint azonban Ukrajna felzárkózott az elektronikus hadviselés terén, és előrébb jár az autonóm navigációban, ahol nincs GPS. A jövő kérdése a pénz.

A kormány és a dróngyártók már most azon gondolkodnak, hogy mi lesz a háború után. A gyártók polgári alkalmazásokról és külföldi piacokról álmodnak, míg a tisztviselők azon törik a fejüket, hogy a drónipar deregulációjának tanulságait más ágazatokban is alkalmazni lehet-e. Bornyakov miniszterhelyettes szerint a most hozott rendelkezésekből néhányat ki fogják terjeszteni.