Csodafegyver van a kudarcos ellenzéki pártoknál?

A június 9-i választásokat követően az ellenzéki pártok többsége a parlamenti bejutási küszöb alá zuhant, ami lemondásokat és tisztújításokat eredményezett. Az IDEA Intézet felmérése szerint négy parlamenti párt támogatottsága nem éri el az 1 százalékot a teljes népességen belül, míg a Momentum 3 százalékon áll a teljes népességen belül, és 4 százalékon a biztos pártválasztóknál.

A Momentum elnöke, Donáth Anna és a párt elnöksége lemondott, helyükre új vezetőket választottak, Tompos Márton lett az új elnök. Tompos szerint a párt újra az 5 százalékos parlamenti küszöb fölé kerülhet, ha tartalommal tölti meg az eddig csak szavakban képviselt értékeket és izgalmas, újszerű szövetségpolitikai ajánlatokat tesz. A Jobbiknál Adorján Béla váltotta az elnöki székben Gyöngyösi Mártont, míg a Párbeszéd – Zöldeknél megerősítették az eddigi társelnököket. Az MSZP társelnökei is lemondásukat követően ősszel új vezetést választanak, az LMP-ben pedig augusztusban lesz tisztújítás. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nem mond le, és a Mi Hazánk esetében nem kell személyi következményekről dönteniük.

Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője szerint a választási vereség utáni önvizsgálat során a személyi kérdések is előkerülnek, és a vezető pozíciókban történő személycserék a megújulást vagy egy korábbi sikeres időszakhoz való visszatérést hivatottak előmozdítani. A politikai brand frissítése során a közvélemény által hitelesnek látott új kínálat válik meghatározóvá.

A Jobbiknál a vezetőcsere ellenére gyakran ugyanazok az arcok maradnak, ami hitelességi problémát jelent az új elnök, Adorján Béla számára. A Jobbik hosszú válsága és belharcai, valamint a „jobboldali ellenzékiség” elvesztése miatt a párt támogatottsága csökkent. A Momentum esetében a frissesség és a fiatalos dinamizmus hiánya jelent problémát, és kérdéses, hogy az új elnök, Tompos Márton képes lesz-e a visszatérésre. Tompos szerint a Momentum lejtmenete az előválasztáskor kezdődött, és a pártot meghatározta, hogy cselekvéseik értékét a mainstream média lehozása jelentette, ezen változtatni kell.

A Párbeszéd – Zöldeknél a politikai autonómia kérdése jelent visszatérő problémát, és a politikai túlélésük a választási koalíciók függvénye. Kovács János szerint a baloldali pártoknak új intézményi szerkezetrendszerre, integrációra van szükségük.

Amíg egy párt rendelkezik erőforrásokkal és van mondanivalója, addig van lehetősége a választási küszöb feletti teljesítésre. A jelenlegi politikai klíma azonban nem kedvez a marginális támogatottsággal rendelkező szereplőknek. Gyurcsány Ferenc szerint az ellenzéki pártok, ahol vezetőcserék voltak, csak tovább gyengültek. Tompos Márton szerint a Momentum egyéni jelöltjei visszalépnek a Tisza Párt javára, ha szükséges, de a DK felé nem terveznek ilyen gesztust. A budapesti olimpia megrendezését továbbra sem támogatják, mivel Tompos szerint az infrastruktúra még nem áll rendelkezésre.