A tranzakciós illeték emelésének hatásai és kikerülési lehetőségei
A kormány a pénzügyi tranzakciós illeték emelését jelentette be, amely 2024. augusztus 1-től érvénybe lép, és jelentős mértékben érinti a nem készpénzes és a készpénzt érintő tranzakciókat.
A nem készpénzes tranzakciók illetéke 0,45 százalékra, maximum 20 ezer forintra emelkedik, míg a készpénzes tranzakciók esetében 0,9 százalék lesz az új mérték. A kormányzati álláspont szerint a terhet a nyereséges bankok viselik majd, azonban a gyakorlatban az ügyfelek is érezhetik a változásokat. A kiskereskedelmi adó emelése és a magas forgalmi adó példái mutatják, hogy az ilyen intézkedések költségei gyakran áthárításra kerülnek a fogyasztókra. A lakossági tranzakciók adóterhelése Magyarországon kiemelkedően magas, és a banki szolgáltatások díjai is emelkedhetnek a változások következtében.
Az illeték emelésének részletei
A devizakonverziót tartalmazó ügyletekre 2024. október 1-től kiegészítő illeték vonatkozik, amely 0,45 százalék, maximum 20 ezer forint lesz, kivéve a bankkártyás devizakonverziót. A magánszemélyek átutalásai, postai befizetései és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határ 50 ezer forintra emelkedik tranzakciónként. A klasszikus banki tranzakciók, mint az átutalás, csoportos beszedés, készpénzfelvétel, pénzváltás és értékpapír-vásárlások után is illetéket kell fizetni, kivéve a kincstárnál és postán vásárolt állampapírokat. A bankkártyás vásárlásokat évente 500 forintos átalánydíj terheli, amit a bankok általában nem hárítanak át.
A díjemelés tilalma és a valós hatások
Hivatalosan tilos az illeték emelése miatt felmerülő többletteher áthárítása a lakossági ügyfelekre, a kormány ezt megtiltotta az illeték emelésekor, de a tiltás csak 2024. december 31-ig érvényes. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a bankok új számlacsomagok bevezetésével kerülik meg a tilalmat, és így az ügyfelek mégis többet fizetnek. Ha egy ügyfél nem szerződik át az új csomagokra, a bank megszakíthatja vele a kapcsolatot. A díjstop a vállalati ügyfelekre sem vonatkozik, tehát a bankok a veszteségeket a vállalati ügyfeleken próbálhatják behozni.
Hogyan kerülhetjük el az illetéket?
A pénzügyi tranzakciós illetéket több módon is elkerülhetjük. Például a bankon belüli átutalások, állampapír-vásárlások, a Széchenyi Pihenő Kártya számlára történő utalások, a törvény által garantált ingyenes készpénzfelvételek, a bankkártyás vásárlások, az azonnali átutalások és a QR-kóddal indított átutalások illetékmentesek. A fintech cégek, mint a Revolut vagy a Wise, nem hárítják át a pénzügyi tranzakciós illetéket a magyarországi ügyfeleikre.
A tranzakciós illeték története
A pénzügyi tranzakciós illeték 2012 óta létezik, és azóta ötödször emelkedik. Az eredeti tervek egy Tobin-adó bevezetését tartalmazták az EU-ban, de ez végül nem valósult meg. Magyarországon azonban bevezették az illetéket, amelynek mértéke az évek során többször is emelkedett, és soha nem csökkent.
Banki kedvezmények és a fintechek helyzete
A bankok különböző kedvezményeket és csomagokat kínálnak az ügyfeleknek, például átalánydíjas ATM készpénzfelvételi csomagokat, ingyenes vagy kedvezményes külföldi készpénzfelvételeket, és korlátlan ingyenes belföldi átutalásokat. A fintech cégek, mint a Revolut és a Wise, előnyösebb helyzetben lehetnek az adóváltozások miatt, mivel kevésbé vannak kitéve a magyar adószabályoknak. Egyes kedvezmények, mint például az új ügyfeleknek járó ajándékpénzek, megszűnhetnek a díjemelés következtében.
Tudatos bankszámla-használat
A tudatos bankszámla-választással és megfontolt tranzakciókkal jelentős összegeket takaríthatunk meg. Az átutalások általában olcsóbbak, mint a készpénzfelvételek, és a bankkártyás vásárlások is ingyenesek. Az új, ingyenes átutalási lehetőségek, mint a fizetési kérelem és a QR-kódos fizetés, további megtakarításokat tesznek lehetővé.
