Az esőcseppek valós alakja

Amikor esőcseppek formájáról beszélünk, gyakran a könnycsepphez hasonlatos alakzat jut eszünkbe, ám a valóságban ezek a cseppek egészen más formát öltenek. Az esőcseppek létrejöttét a felhők magas páratartalma és a gravitáció együttes hatása indítja el, amikor a víz kicsapódik és lehull a földre. Az esőcsepp alakját a felületi feszültség és a légáramlatok együttes hatása formálja, amelyek eredményeképpen a csepp nem könnycsepp, hanem gömb, lapos, babszem vagy esernyő alakúvá válhat.

A cseppek kezdetben gömb alakot vesznek fel, köszönhetően a felületi feszültségnek, amely a lehető legkisebb felületű alakot igyekszik kialakítani. Zuhanás közben azonban, amint a csepp növekszik, a légellenállás hatására a gömb alakja megváltozik. Körülbelül két milliméteres átmérőnél a csepp alja laposodni kezd, míg a teteje gömbölyded marad. Három milliméteres méretnél a csepp alsó része mélyedést mutat, és babszem formát ölt. További növekedés esetén az esőcsepp alja még inkább elvékonyodik, és olyan lesz, mint egy fogantyú nélküli esernyő. Végül, amikor a csepp eléri a négy és fél milliméteres méretet, az erőhatások szétszakítják, és a kisebb darabok újra gömb alakot vesznek fel.

Elméletileg öt milliméternél nagyobb esőcseppek nem létezhetnek, de a gyakorlatban mégis előfordulnak, például 8,6 milliméteres rekordméretű cseppeket is mértek. Ilyen különleges esetekben további erőhatások, mint például a zivatarokban fellépő erős légáramlatok, befolyásolhatják a cseppek méretét.

: (Források: ThougthCo, NASA, USGS)