Gazdasági riadó és politikai feszültség az új francia kormány kialakulása előtt

François Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank elnöke szerint Franciaországnak nem szabad tovább növelnie a költségvetési hiányt, és nem terhelheti további adókkal és költségekkel a vállalkozásokat.

A francia politikai életben jelenlegi helyzetben koalíciós tárgyalások várhatóak, mivel az előrehozott választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget a parlamentben. A legtöbb mandátumot a baloldali Új Népfront szövetség nyerte el, amely olyan intézkedéseket javasol, mint a minimálbér jelentős emelése és a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron nyugdíjreformjának visszavonása.

François Villeroy de Galhau a Franceinfo rádióban adott interjújában hangsúlyozta, hogy a leendő kormánynak óvatosnak kell lennie a gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban. Kijelentette, hogy Franciaország nem engedheti meg magának a deficit növelését, mivel ez növeli a finanszírozás költségeit és veszélyezteti az ország szuverenitását.

Villeroy a Bloomberg hírügynökség szerint két aranyszabályt említett: az első, hogy a vállalkozásokra nem lehet további terheket róni, a második pedig, hogy a deficit növelése nem megengedett a finanszírozás drágulása és a szuverenitás aláásása miatt.

Sophie Binet, a CGT szakszervezet vezetője, felszólította Emmanuel Macron elnököt, hogy hagyja a baloldali szövetséget kormányozni Franciaországban, utalva arra, hogy bármilyen alternatívát tüntetésekkel fogadnának a párizsi olimpia idején. Macron első nyilvános nyilatkozataiban szerdán azt mondta: „senki sem győzött”, és arra kérte a „köztársaságpárt erőket”, hogy alakítsanak ki „szilárd többséget” a kormányzáshoz, ami sokak szerint egy centristákból és mérsékelt pártokból álló koalíciót jelent, kizárva ezzel a kemény baloldali lázadó pártot, a Engedetlen Franciaország pártot (La France Insoumise).

Sophie Binet szerint Macron megtagadja a választási eredményt, és azt kellene miniszterelnöknek kineveznie, akit az NFP választ. A szövetség tagjai egész héten próbáltak megegyezni egy névben és egy többség nélküli kormányzás stratégiájában. Binet az LCI televízióban kijelentette, hogy Macronnak ki kell törnie a tagadásból, és abba kell hagynia a távolságtartást. A CGT vasutasok szakszervezete válaszul tüntetésekre szólított fel július 18-ra, az újonnan megválasztott parlament tervezett alakuló ülésének napjára. Binet sejtelmesen hozzátette, hogy ha Macron továbbra is benzint locsolna a lángokra, akkor az olimpia, amely július 26-án kezdődik, tüntetéshullámmal indulhat.

Az Engedetlen Franciaország vezetői szerint egyiküknek kellene megkapnia a miniszterelnöki posztot, mivel ők szerezték meg az NFP tagpártjai közül a legtöbb mandátumot. A mérsékelt baloldali Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure is jelöltette magát miniszterelnöknek.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter bejelentette, hogy 10 milliárd eurós kiadáscsökkentést tervez az ország költségvetési hitelességének fenntartására irányuló erőfeszítések részeként, a politikai bizonytalanság közepette, amikor még azt sem tudni, milyen új kormány alakulhat Franciaországban. A megszorítások célja a kormány azon célkitűzésének teljesítése, hogy a hiányt idén a GDP 5,1%-ára, 2027-re pedig 3%-ra csökkentse.

A következő kormánynak azonban nehéz feladat lesz megfelelni az Európai Unió további bevételekre vagy megtakarításokra vonatkozó követeléseinek. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Franciaország találjon évente több mint 15 milliárd euró többletbevételt vagy megtakarítást hozzon össze, ami az éves bruttó hazai termék mintegy 0,55%-ának felel meg hét év alatt.

A leköszönő kormány sürgősségi intézkedéseket vállalt a kiadások idei csökkentésére, de a következő kormányt alakító pártok a kiadások hatalmas növelését ígérték. Még Emmanuel Macron elnök saját frakciójának programja is évente mintegy 21 milliárd euróval növelné a hiányt az Institut Montaigne agytröszt elemzése szerint.

A kötvénybefektetők számára Franciaország költségvetési pályája kulcsfontosságú, mivel az ország adóssága már most meghaladja a GDP 110%-át, és folyamatosan emelkedik. A befektetők által a francia kötvények vásárlásához kért többlethozam a biztonságosabb német kötvényekhez képest máris megugrott, és a befektetők nyomása a hitelminősítők által az év későbbi szakaszára tervezett jelentések előtt még fokozódhat.

E közben Franciaországban egy újabb tragédia is történt, amikor kigyulladt a Rouen székesegyházának tornya. A város polgármestere, Nicolas Mayer-Rossignol jelentette az esetet, amelyet a Sky News szemlézett. A közösségi médiában közzétett képeken lángok láthatók az épület tetején, ahol építési munkálatok folytak. A tűz miatt kiürítették a székesegyházat, és a mentőszolgálatok a helyszínen vannak. A BFM TV televíziós felvételein sötét füstfelhő szállt fel a toronyból, és a tömegközlekedés is akadozott. A jelentés szerint 33 tűzoltóautó és 63 tűzoltó volt a helyszínen.