Intenzív időszak várható a tőzsdéken

A következő napokban a befektetők figyelme elsősorban a bankszektorra irányul, mivel az amerikai nagybankok kezdik meg a gyorsjelentési szezont. Az elemzők általában 10 százalékos profitcsökkenéssel számolnak az S&P 500 index bankjai esetében, azonban az index egészét tekintve jelentős, több mint két éves időszak óta nem látott profitnövekedésre lehet számítani.

A gyorsjelentési szezon kezdetén a Citigroup, a Wells Fargo és a JP Morgan is közzéteszi eredményeit, melyek a várakozásokat felülmúlva zárhatták az első negyedévet, annak ellenére, hogy a kamatbevételek csökkenéséről számoltak be. A következő héten a Goldman Sachs és a BlackRock jelentéseire, majd a Morgan Stanley és a Bank of America számaira kerül sor. A hét további részében az egészségügyi, technológiai és energetikai ágazatból is érkeznek majd jelentések.

A FactSet adatai szerint a bankok profitja akár 10 százalékkal is csökkenhet az előző év azonos időszakához képest, ami a pénzügyi szektoron belül a leggyengébb teljesítményt jelentheti. A teljes pénzügyi szektor profitnövekedése azonban 4,3 százalékra tehető, amely az S&P 500 11 szektorából a hetedik legmagasabb érték. A biztosítók és a tőkepiaci ágazat húzhatja fel a szektor teljesítményét, előbbi 31, utóbbi 23 százalékkal növelheti profitját.

A FactSet szerint az S&P 500 vállalatainak egy részvényre jutó eredménye (EPS) 8,8 százalékkal nőhet a második negyedévben, ami 2022 első negyedéve óta a legmagasabb növekedési ütemet jelentené. Az elemzők március 31-én még 9,1 százalékos profitnövekedéssel számoltak, de a második negyedévre vonatkozó EPS várakozás csupán 0,5 százalékkal csökkent március 31. és június 30. között, ami mérsékeltebb volt az átlagosnál.

Az elemzők az iparvállalatokra, az alapanyaggyártókra és a nem-ciklikus fogyasztói szektorban tevékenykedő cégekre lettek pesszimistábbak, míg a ciklikus fogyasztási cikkeket gyártó cégekre, a kommunikációs szolgáltatásokban tevékenykedő vállalatokra és az energetikai cégekre emelték profitvárakozásaikat.

A bevételek növekedése azonban lassabb lehet, mint az EPS növekedése, mindössze 5,8 százalékra becsülve. A második negyedév eleje és vége között a bevételekkel kapcsolatban az elemzők optimistábbak lettek, különösen az energiacégeknél, ahol több mint kétszeres növekedést várnak.

Az S&P 500 12 havi előre tekintő P/E rátája 21,2-es, ami magasabb az elmúlt 5 és 10 év átlagánál. Az index árazásában jelentős szerepet játszanak a technológiai vállalatok, amelyek árazása magasabb az elmúlt évek átlagához képest. Az S&P 500 18,1 százalékos emelkedése év eleje óta a technológiai szektor erős teljesítményének köszönhető, míg a többi 9 szektor jelentősen alulteljesítő a benchmark indexhez képest.

A technológiai vállalatok kiadásai azonban aggodalomra adnak okot, különösen a mesterséges intelligencia (AI) területén történő beruházások miatt. A Goldman Sachs stratégái szerint az Amazon, a Meta Platforms, a Microsoft és az Alphabet összesen mintegy 357 milliárd dollárt költöttek beruházásokra és kutatás-fejlesztésre az elmúlt évben, amely az S&P 500 index összes beruházási és K+F kiadásának közel negyedét teszi ki. Az AI iránti túlzott elkötelezettség miatt a befektetők között növekszik az aggodalom, és ha a befektetések nem hoznak elvárt bevételt és nyereséget, akár értékelési leminősítések is következhetnek. Az AI körüli felhajtás ellenére a jelenlegi kiadások még mindig elmaradnak a dot-com buborék idején tapasztalt szinttől, amikor a technológiai, média és telekommunikációs részvények csoportja működéséből származó pénzáramlásuk több mint 100%-át fordították capexre és K+F-re, míg ma ez az arány 72%.