A korrupció, mint kockázat: avagy aki eladó, azt bárki megveheti

A világ rendvédelmi szervei és korrupcióellenes hatóságai június végén Vilniusban, Litvániában magas szintű találkozóra gyűltek össze a 21. Nemzetközi Korrupcióellenes Konferencián.

A találkozó egy nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a résztvevő szervek, mint az OLAF, Europol, FBI, SFO vezetőiként kötelezettséget vállaltunk a jogállamiság és a magasszintű korrupció elleni küzdelem mellett, kiemelve a fejlett technológiai eszközök, a speciális szakértelem, a társadalmi edukáció és a nemzetközi együttműködés fontosságát. A nyilatkozat rámutat a problémák egyetemleges voltára is.

Litvánia, a balti államok egyike, rendezettségével és jóléti társadalmával tűnt ki, ami fájdalmas kontrasztot állít a magyar helyzettel szemben. A kérdés felmerül, hogy milyen út vezet a tényleges jóléti társadalomhoz, és mi akadályozhatja ezt a pozitív fejlődést. Magyarország az elmúlt több mint harminc évben eltérő utat járt be, mint a sikeres balti államok.

Litvánia, Lettország és Észtország gazdasága 2024-ben egészségesebb képet mutat, mint Magyarországé, részben a korrupció kezelésében elért sikerüknek köszönhetően. A korrupció határozott visszaszorítása és a köz erőforrásaival való gondos bánásmód összefügg a gazdasági teljesítmény, a versenyképesség növelésével és a nemzeti gazdaság ellenállóképességének kialakulásával.

A balti modell

A kommunizmus összeomlása után a balti államok jelentős gazdasági növekedést értek el, és 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozva további lendületet kaptak. Észtország és Litvánia a technológia és innováció felé fordultak, utóbbi pedig az energiaellátás terén is függetlenné vált. A kiszámítható üzleti környezet és a hatékony államigazgatás kedvezett a befektetéseknek, és a balti államok startup-térséggé váltak, például a litván fintech cég, a Revolut sikerén keresztül. Az állami jóléti programok és a szociális védőháló kiépítése mellett a korrupcióellenes hatóságok, mint a litván Különleges Nyomozószolgálat (STT), jelentős szerepet játszottak a gazdasági fejlődésben. Az STT munkája a korrupció elleni küzdelemben és az uniós integráció elősegítésében is kiemelkedő volt.

A látszatteljesítményre épülő gazdaság

Magyarországon a korrupció elterjedtsége és mértéke állandó maradt, ami kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremtett és visszatartja a befektetéseket. A nemzeti nagyvállalatok és a KKV-szektor támogatása fontos lépés volt, de a korrupció torzító hatása és a belső verseny hiánya téves benyomást kelt a gazdaság erősségéről. A forint árfolyamának ingadozása és értékvesztése is jelzi a gazdaság gyengeségét.

Az antikorrupciós intézmény létkérdés

A korrupció kezelése elodázhatatlan, különösen a magasszintű korrupció tekintetében. Egy erős antikorrupciós intézmény, mint a brit Serious Fraud Office vagy a hongkongi Independent Commission Against Corruption, hajtóereje lehet a nemzet felemelkedésének. Magyarországon egy erős, kellő jogkörökkel rendelkező Integritás Hatóság létrehozása fontos lenne a gazdaság fehérítéséhez és a társadalmi bizalom megerősítéséhez. Az Integritás Hatóság jogköreit rendező törvénymódosító javaslatot már eljuttatták a megfelelő minisztériumokhoz, de az állami szándék és az államigazgatási szervek együttműködése elengedhetetlen a megvalósításhoz.

A szerző az Integritás Hatóság elnöke.