Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának

Magyarország akciótervet nyújtott be Ukrajnának, amely a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztését és különleges gazdasági zónák létrehozását célozza – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban.

A NATO-csúcstalálkozó alkalmával Szijjártó Péter beszámolt arról, hogy ukrán kollégájával folytatott megbeszélése során egy órán keresztül tárgyaltak, és ekkor adta át az akciótervet. Az együttműködés keretében új határátkelők megépítését, a Tisza-híd felújítását és új vasúti összeköttetések létesítését javasolta, valamint az energiaügyi együttműködés szorosabbra fűzését is szorgalmazta, amely javíthatja a két ország energiabiztonságát.

A miniszter kiemelte az oktatási és humán együttműködés fontosságát is, és reményét fejezte ki, hogy az akcióterv új keretek közé helyezi majd a két ország kapcsolatát. Szijjártó Péter hozzátette, hogy az ukrán fél tanulmányozni fogja a magyar javaslatokat, és visszaküldi majd a saját javaslatait.

A külügyminiszter szerint a háború tekintetében a felek álláspontjai nagyon távol állnak egymástól, és különbözően látják a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségét. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a háborús események egyre brutálisabbá válnak, ami a frontvonal mindkét oldalán lévő fegyverek számának növekedésével függ össze.

Európai kérdéssé vált a magyar nemzetiségek ügye

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megindulása új fejezetet nyit a két ország együttműködésében. Kijev az EU előtt vállalta, hogy helyreállítja a magyar nemzeti közösség elvett jogait, ami már nem csak kétoldalú, hanem európai kérdéssé vált.

A magyar kormány Brüsszelben fogja számon kérni a magyar nemzetiségek jogainak visszaállítását, és ez lehetőséget ad arra, hogy a két ország között új megállapodást kössenek, amely mindkét fél számára előnyös lehet.

Magyarország álláspontja az ukrán NATO-tagságról

Szijjártó Péter szerint Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem jöhet szóba reálisan, mivel ez közvetlen összetűzés veszélyével járna Oroszországgal. A NATO-csúcstalálkozón a tárcavezető "hatalmas ellentmondásról" számolt be, amelynek kezelése fejtörést okoz. Magyarország csakis úgy volt hajlandó elfogadni az ülés zárónyilatkozatát, hogy abban szerepel: Ukrajna esetleges jövőbeli csatlakozásáról egyhangúsággal kell dönteni.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a NATO ereje nem Ukrajna erején, hanem a tagállamok saját erősségén múlik, és a NATO nem egy támadási, hanem védelmi szövetség. A külügyminiszter emlékeztetett, hogy Magyarország a védelmi büdzséje 48 százalékát haderőfejlesztésre és a védelmi ipar fejlesztésére fordítja, ezzel a második helyen áll a NATO-ban. A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország megbízható szövetségesként továbbra is arra fókuszál, hogy a NATO erős legyen, és ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba. Azonban veszélyesnek nevezte azt az elfogadásra váró döntést, amelynek értelmében a szövetség Ukrajnát támogató missziót indít a fegyverszállítások és a katonai kiképzés koordinálására.