Európa új űrrakétája, az Ariane-6 sikeresen startolt

Európa űrkutatásának új fejezetét nyitotta meg az Ariane-6 űrrakéta, amely a dél-amerikai Francia Guyana területéről indult útnak. A jármű elsődleges célja kilenc műhold pályára állítása volt, de a küldetés során egy váratlan rendellenesség is felmerült.

A BBC beszámolója szerint az Ariane-6 magyar idő szerint kedd este 20 órakor emelkedett a magasba, és sikeresen elérte a kívánt magasságot, ahol a tervezett kilenc műholdat is ki tudta bocsátani. A küldetés során azonban nem minden ment a tervek szerint, ugyanis a jármű felső fokozatának fedélzeti számítógépe korábban kapcsolta le a segédhajtóművet, mint kellett volna. Emiatt a rakéta nem tudta teljesíteni a két utolsó feladatát: két visszatérő kapszula kibocsátását és a felső fokozat visszalökését a légkörbe.

A visszalökés hiánya azt jelenti, hogy a rakétadarab most űrszemétként kering a Föld körül, ahelyett, hogy az atmoszférában elégne. Ennek ellenére az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresnek és történelminek értékelte a küldetést, hangsúlyozva, hogy ilyen nagy teherbírású hordozórakéta szolgálatba állítása ritka esemény, csupán 20-30 évente fordul elő.

Az Ariane-6 fejlesztésének célja, hogy Európa önálló hozzáférést szerezzen az űrhöz, és versenyképes legyen az űrkutatás terén más gazdasági nagyhatalmakkal szemben. Azonban az új európai rakéta egyszer használatos, szemben az Egyesült Államokban fejlesztett részben vagy teljes egészében újrafelhasználható hordozórakétákkal.

Az Ariane-6 két változatban érhető el: a 62-es modell, amely 56 méter magas és 540 tonnás, képes több mint 10 ezer kilogramm rakományt alacsony Föld körüli pályára, illetve 4500 kilogrammot geostacionárius pályára juttatni. A nagyobb, 64-es modell 62 méter magasságú és 840 tonnás, és több mint 21 ezer kilogramm rakományt képes alacsony Föld körüli pályára, valamint 11 500 kilogrammot geostacionárius pályára állítani.