A NATO űrbeli tartalék internetet tervez
A NATO egy kutatás-fejlesztési projektbe fektetett, amely egy műholdas rendszer kialakítását célozza meg a tenger alatti internetkábelek kiegészítésére, amelyek sebezhetősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
A Bloomberg jelentése szerint a NATO 400 ezer eurót invesztált egy olyan projektbe, amely egy vészhelyzetben használható műholdas rendszer kifejlesztését tűzte ki célul, amely a tenger alatti kábelek mellett működne. A kutatás jelenleg az elméleti lehetőségeken dolgozik, svéd és izlandi részvétellel, és a tervek szerint a projektet hivatalosan az amerikai Cornell elitegyetem augusztusi konferenciáján jelentik be.
A tenger alatti kábelek, amelyek több százezer kilométer hosszan kötik össze a kontinenseket, létfontosságúak az internetes adatforgalom számára. Habár ezek a kábelek általában megbízhatóan működnek, és rendelkeznek elegendő tartalék kapacitással, a karbantartásuk folyamatos, és időnként megsérülhetnek vagy elöregedhetnek. Az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantásos szabotázsakció óta azonban nőtt az aggodalom, hogy egy hasonló támadás súlyos internetes kimaradásokat és jelentős gazdasági károkat okozhat. A NATO hírszerzési vezetője szerint Oroszország aktívan keresi a tenger alatti kábelek sebezhető pontjait, és hasonló aggodalmak merültek fel Kínával kapcsolatban is.
Az internetes forgalom megbénítása ma már a hibrid hadviselés része, amint azt az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió is mutatja. Svédország miniszterelnöke a Balti-tenger alatti internetkábel tavaly őszi megsérülését szándékos rongálásnak nevezte, bár konkrét vádlottat nem említett. Izland földrajzi helyzete miatt különösen sebezhető, hiszen minden nemzetközi kommunikációját tenger alatti kábeleken keresztül bonyolítja.
A projektben részt vevő Bjarni Már Magnússon jogászprofesszor szerint Izland esetében néhány robbantás elegendő lenne az ország online kommunikációjának megszakításához. A projekt vezetője, Gregory Falco hangsúlyozza, hogy a műholdas rendszer kialakítása nem csak technológiai, hanem összetett nemzetközi jogi kérdéseket is felvet. A kutatás célja többek között a tenger alatti kábelhibák gyorsabb és pontosabb detektálása, valamint az adatforgalom hatékony átirányítása a tartalék rendszerekre. Emellett egy olyan műholdas rendszer tervezése is folyamatban van, amely képes lenne zökkenőmentesen átvenni a terhelést, ha szükséges.
A HEIST (Hybrid Space and Submarine Architecture to Ensure Information Security of Telecommunication) programhoz a NATO-n kívül az izlandi kormány és a svéd haditengerészet is csatlakozott, és támogatást nyújt a kutatói és kereskedelmi szektor is, mint például a Cornell egyetem és a Viasat internetszolgáltató. A projekt két évre szól, és elsősorban az elméleti előkészítésre, a műholdas rendszer megtervezésére, az erőforrások megbecsülésére, az adatforgalom optimalizálására és a biztonságra koncentrál.
