11 pontos versenyképességi csomagot jelent be a magyar kormány
A magyar kormány szerdán hozza nyilvánosságra az 11 pontos versenyképességi csomagját, amely az Európai Unió kihívásaira keres megoldásokat, különös tekintettel az e-mobilitásra és a digitális technológiákra. A csomagot a decemberi uniós csúcson szeretnék bemutatni az Új Európai Versenyképességi Megállapodás részeként – tájékoztatott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A magyar uniós elnökség első tanácsi ülésén, amelyet Budapesten tartottak és Nagy Márton vezetett, a versenyképesség kérdése került előtérbe. Az ülésen a tagállamok gazdasági kabinetjeinek vezetői vettek részt. A Versenyképességi Tanács ülésének fő célja egy új európai versenyképességi paktum előkészítése volt, amely a magyar elnökség egyik központi célkitűzése. Korábban a spanyol és a belga elnökség is kiemelten foglalkozott a témával, és Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke is bemutatott egy javaslatcsomagot az Európai Bizottság kérésére. A magyar kormány tervei szerint az új megállapodás tervezetét Orbán Viktor miniszterelnök terjeszti elő az Európai Tanács felé az ősz folyamán.
A keddi sajtótájékoztatón Nagy Márton kiemelte, hogy az ülés egyik legfontosabb témája az e-mobilitás volt, különös tekintettel a 2035-ös klímasemleges autóértékesítési cél elérésére. Emellett a mesterséges intelligencia is terítékre került, mint a versenyképesség egyik fontos aspektusa.
A miniszter bejelentette, hogy szerdán érkezik az elektromos autózást érintő 11 pontos csomag, ami a lakosság e-autóvásárlásra is ki fog térni, és az Európai Tanács decemberi ülésén mutatják be az új uniós versenyképességi csomagot. Az egyik fő cél az, hogy egyszerűsítsék a vállalatokra jelenleg túlzott terhet jelentő szabályozást, valamint a gazdasági növekedés újraindítását és a tartós növekedés feltételeinek kialakítását, a belső piac elmélyítését, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását, a zöld- és digitális átmenet elősegítését az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, valamint a nemzetközi együttműködések előmozdítását és a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítását.
A magyar kormány összesen 11 konkrét javaslatot fogalmazott meg, amelyek között szerepel a lakossági e-autóvásárlási támogatások ügye, egy egységes szabályozói környezet kialakítása a gyártók számára, valamint egy európai töltőhálózat létrehozása. A támogatások esetében a cél az, hogy azokat összehangolják az EU-tagállamok között, mivel jelenleg a rendszer nagyon fragmentált.
A tagállamok eltérő álláspontokat képviselnek az állami támogatások terén. Nagy Márton szerint a stabilitási és növekedési paktum reformja kapcsán az Európai Bizottság a maastrichti szabályokhoz kíván visszatérni, amelyek korlátozzák a kifizethető ösztönzőket. A miniszter úgy véli, uniós szintű megoldás szükséges, és jelenleg tarthatatlannak tartja a robbanómotoros járművek értékesítésének kivezetésére irányuló céldátumot, ha nem történik változás, mivel az újonnan forgalomba állított e-autók aránya jelenleg 15 százalék alatt van.
Az Európai Bizottság által a kínai e-autók importjára kivetett ideiglenes büntetővámok kapcsán a miniszter elmondta, hogy az Európai Tanács az ősszel – októberben vagy novemberben – dönthet a vámok véglegesítéséről. A magyar kormány nem ért egyet a protekcionizmussal, és Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a sikeres átállás elengedhetetlen feltétele egy közös uniós ütemterv, amelybe az autóipar mellett más ágazatokat, így az infokommunikációs és technológia szektort (IKT) vagy a logisztikát is bevonják.
(Borítókép: Nagy Márton 2022. október 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
