Orbán és Putyin kapcsolatának elemzése egy volt nemzetbiztonsági tiszt szemszögéből

Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikáját és kapcsolatát Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Buda Péter, egykori nemzetbiztonsági tiszt elemezte a Telexnek adott interjúban.

Buda Péter szerint Orbán Viktor kijevi látogatása elkerülhetetlen volt az Európai Tanács soros elnökségének fényében, és úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök kétoldalú látogatása előre meg volt tervezve, összehangolva az EU-elnökség átvételével és az Európai Parlamentben folyó magyar helyezkedéssel. A szakértő úgy látja, hogy a kijevi út a Putyinnal való stratégiai egyeztetés része volt.

Buda Péter szerint Putyin számára fontos Orbán megemelése, és hasonlítja ezt a befolyásoló ügynökök telepítéséhez az ellenfél soraiba. Úgy véli, hogy Moszkva olyan embert akar az ellenfél soraiban tudni, aki nélkülözhetetlennek és megkerülhetetlennek tűnik, hogy az ellenfél kénytelen legyen rá hagyatkozni a kapcsolattartásban.

A volt nemzetbiztonsági tiszt szerint Putyin a magyar miniszterelnökkel való találkozó kapcsán úgy nyilatkozott, mintha Orbán képes lenne nyomást gyakorolni rá, hogy módosítsa az álláspontját bizonyos kérdésekben, de hozzáteszi, hogy senki ne higgye, hogy az orosz elnök ténylegesen Orbán hatására változtatna politikáján.

Buda Péter úgy véli, hogy a magyar külpolitika annyira az oroszokhoz van hangolva, hogy onnan már nehéz lenne visszafordulni, és Moszkva gyakran kötözi meg partnereit olyan üzletekkel és tranzakciókkal, amelyek megnehezítik a szabadulást. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben csak akkor lenne lehetőség az oroszokkal való szakításra, ha a háború tovább eszkalálódna, és a nyugati szövetségesek előtt színt kellene vallani. Ha a magyar kormány oroszpárti álláspontja még tarthatatlanabbá válna, az gazdasági és katonai következményekkel járhatna.

Azonban Orbán Viktor nemzetközi kapcsolatai és diplomáciai lépései nem csak az oroszokkal való kötődés miatt váltak vitatémává. A magyar miniszterelnöknek mindössze 10 napra volt szüksége ahhoz, hogy kiakassza az EU-s politikusokat a titokban megejtett diplomáciai útjaival és a békemissziójával. Először Kijevbe látogatott, majd titokban Moszkvába repült, ami éles kritikákat váltott ki. A cseh külügyminiszter „hasznos idiótának” nevezte Orbánt, egy osztrák liberális EP-képviselő pedig lebohócozta a magyar miniszterelnököt. Hétfő hajnalban pedig Pekingbe érkezett, ami aggodalmakat váltott ki az Egyesült Államok részéről is.

A Politico hírlevelében idézett szavai szerint Orbán Viktor minden egyes találkozó után beszámol az EU vezetőinek, és javaslatokat tesz a további lépésekre. Az uniós diplomaták azonban úgy vélik, hogy Orbán csak a saját érdekeinek előmozdítására használja fel a soros elnöki tisztséget. A tervek szerint az ügy a szerdai nagyköveti értekezleten is napirendre kerül, és többen Orbán fejére szeretnék olvasni a lázadását, hogy leállítsák ezt az egész folyamatot még mielőtt súlyos károkat okozna a magyar miniszterelnök.

A magyar állandó képviselet visszautasította a támadásokat, de a Renew Europe képviselőcsoport elnöke, Valerie Hayer szerint az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek világosan jeleznie kellene Orbánnak, hogy bárkivel az Európai Unión kívül csak a saját nevében beszélhet és soha nem képviselheti az EU-t. Hayer Orbán oroszországi útját „biztonsági kockázatnak és szégyennek” nevezte.