Az ITER fúziós reaktor projektjének kihívásai

Megérkezett az összes mágnestekercs az ITER-be, a világ legnagyobb kísérleti fúziós reaktorába, azonban a vákuumkamra gyártásánál felmerült nehézségek miatt az összeszerelés még várat magára. A projekt ütemtervét is át kell írni a nem várt akadályok miatt, hogy minimalizálják a csúszást.

Az ITER a nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projektek között kiemelkedő jelentőségű. A berendezés célja, hogy a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél is forróbb, körülbelül 150 millió Celsius-fokos hidrogéngázból héliumot állítson elő, miközben jelentős energia keletkezik.

A mágnesek leszállítása jelentős mérföldkő a projektben. Az első tekercs 2020. április 17-én érkezett meg, és összesen tizenkilenc ilyen tekercs szükséges a reaktorhoz. Európában és Japánban gyártották őket, az európai részvételt a Fusion for Energy koordinálta.

A vákuumkamra gyártásánál azonban problémák merültek fel. Zoletnik Sándor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának vezetője szerint a kamra hat méteres sugara és kettős acélfala miatt a gyártás során nehézségekbe ütköztek. A kamrát kilenc szegmensből építik össze, amelyeket Dél-Koreában és Európában gyártanak. A dél-koreai alkatrészek méretbeli pontatlanságai miatt javításra szorulnak, az európai alkatrészek pedig még nem készültek el teljesen.

A mágnesek teszteléséhez extrém hideg, 5 kelvines (mínusz 268 Celsius-fokos) hőmérsékletű környezetre van szükség. Mivel a vákuumkamra befejezése késik, egy külön tesztberendezést építenek a tekercsek számára.

A projekt következő lépéseinek átütemezése is szükségessé vált. Eredetileg egy kisebb kísérlettel kezdtek volna, de most egy hosszabb kísérlettel és jobban előkészített berendezéssel terveznek indítani, hogy a végső demonstráció ne szenvedjen jelentős késedelmet.

Az ITER hét partner ország közös erőfeszítése, az eredeti költségvetés 5 milliárd dollárról 28 milliárd dollárra nőtt. A csúszásokat a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolta. Az új ütemtervet az ITER tanácsa már megvitatta, a végső döntésre ősszel, november környékén kerülhet sor.

Az ITER a világon az első ilyen jellegű berendezés, és bár több helyen is folyik fúziós kutatás, még sehol sem használják erőművi méretekben. A következő évtized ígéretesnek ígérkezik a fúziós kutatások terén.