A legendás Honda Prelude látványos újjászületése
Nem, ez nem egy újabb ólomnehéz elektromos SUV, hanem egy egyedi vonalvezetésű hibrid kupé.
A Honda 1978-ban dobta piacra az első Prelude sportkocsit, melynek ötödik és egyben eddigi utolsó generációja 2001-ben búcsúzott a piactól. Tavaly októberben Japánban bemutattak egy vadonatúj Prelude koncepcióautót, melyről most kiderült, hogy annak sorozatgyártásba küldendő végleges változata hamarosan kapható lesz Európában.
A látványos vonalvezetésű újdonságban sokan szeretnék viszontlátni a Civic Type R 329 lóerős és 420 Nm-es 2 literes 4 hengeres turbós benzinmotorját és hatfokozatú kézi váltóját, de erre kevés esély van. A japán gyártó egyelőre csak annyit árult el az új Prelude-ról, hogy abban hibrid hajtáslánc lesz, ami jó eséllyel a normál Civicben lévő 2 literes benzinmotorra épülő 184 lóerős takarékos hajtáslánc módosított változata lesz.
A süllyesztett kilincses, diszkrét hátsó légterelős kétajtós autón 20 colos könnyűfém felnik feszítenek, melyek mögött Brembo fékrendszer található. Az egyelőre ismeretlen árú, elsőkerék-hajtású új Honda Prelude európai premierjére a héten megrendezendő Goodwood Festival of Speed keretein belül kerül sor.
A Honda mellett Japán más területeken is jelentős fejlesztéseket hajt végre. A Japán Szárazföldi Önvédelmi Erők (JGSDF) 2026-tól rendszeresíteni szeretnék az új, saját fejlesztésű HVGP-t (Hyper Velocity Gliding Projectile – hipersebességű siklólövedék), amelyet elsősorban „szigetvédelmi” célokra fejlesztenek ki, gyártója a Mitsubishi Heavy Industries (MHI). A HVGP-t akár teherautóról is ki lehet lőni egy gyorsítórakétával, majd a robbanófej leválik és siklórepüléssel éri el a célpontot, hatótávolsága jelenleg 900 kilométer. A hiperszonikus sebességre képes fegyverek repülőgép-hordozók és más, kisebb hadihajók elleni bevetésre is alkalmas lehet a szárazföldi célpontok mellett.
Letartóztattak egy magyar férfit Norvégiában egy rakétafejlesztő központ rendszerének feltöréséért
Június 27-én őrizetbe vettek egy magyar férfit Norvégiában, miután a gyanú szerint feltörte az ISAR Aerospace Norge privát űrcég rendszerét, másolatokat készített fájlokról, és kártékony szoftvert töltött le a vállalat egyik laptopjára, számolt be róla a norvég közmédia (NRK).
A cikk szerint a 30-as éveiben járó férfi korábban kapcsolatban állt a céggel, amely egyebek mellett új generációs hordozórakétákat fejleszt.
A rendőrség tájékoztatása szerint a férfinek korábban hozzáférése volt a vállalat rendszereihez, de később megfosztották ezektől a jogoktól. Azzal vádolják, hogy úgy jutott hozzá adatokhoz, hogy arra már nem volt jogosult.
Tor Haug, a magyar férfi ügyvédje az esettel kapcsolatban arról beszélt a norvég sajtónak, hogy ügyfele értetlenül áll a történtek előtt, és tagadja a vádakat. Azt állítja, semmi rosszat nem tett.
A büntetőtörvénykönyv 204-es paragrafusa alapján emelhetnek vádat ellene, ez a számítógépes rendszerek feltörésére vonatkozik. Amennyiben bűnösnek találják, pénzbüntetést és akár kétéves börtönbüntetést is kaphat.
Steffen Ravnåsen norvég rendőrfelügyelő ugyanakkor nem zárta ki, hogy más bűncselekmények miatt is eljárás indulhat.
Nagyon komolyan vesszük a történteket. Jelenleg is vizsgálunk több számítástechnikai eszközt az üggyel összefüggésben. Más és ennél súlyosabb vádak is szóba jöhetnek a későbbiekben
– jelentette ki. További kérdésekre a nyomozás érdekei miatt nem szeretett volna válaszolni. A férfi a hét végéig biztosan előzetes letartóztatásban marad.
Az ügyet a norvég belbiztonsági szolgálat (PST) is nyomon követi. Anniken Beyer Fjeld, a Norvég Nemzetbiztonsági Hatóság (NSM) igazgatóhelyettese megerősítette, hogy őket is tájékoztatták a fejleményekről. Arra vonatkozóan, hogy milyen információt vagy adatot akarhattak ellopni, úgy felelt, arról a céget kell megkérdezni, de „az űrszektornak komoly biztonságpolitikai jelentősége van.” Azzal kapcsolatban nem szeretett volna részletekbe bocsátkozni, hogy az eset mennyire súlyos, mert a nyomozás még tart.
A feltételezett adatlopás Norvégia északnyugati partjainál, az északi sarkkörön túl fekvő Andoya szigetén történt, ahol tavaly novemberben nyitották meg az Andoya űrkikötőt, mely egyben az európai kontinens első űrkikötője is lett. Az év elején bejelentették, hogy itt lesz a központja egy új katonai együttműködésnek, amelyben részt vesz Norvégia mellett az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán is, a céljuk pedig műholdak felbocsátása.
Az űrkikötő első ügyfele a német Isar Aerospace lett, amely Spectrum nevű kétfokozatú hordozórakétáit teszteli itt, majd később – a tervek szerint – rakománnyal is indítanak innen űrjárműveket. A Spectrum rakéták a tervek szerint kicsi és közepes műholdak világűrbe juttatására lesznek képesek.
A Müncheni Műszaki Egyetemről 2018-ban indult cég 310 millió eurós tőkéjével jelenleg a legerősebb privát űrcég, a jövőben az európai űripar egyik legfontosabb szereplője lehet.
A magyar férfi letartóztatásával kapcsolatban megkerestük kérdéseinkkel a magyar és a norvég külügyminisztériumot is. Amint válaszokat kapunk, frissítjük cikkünket.
