Macron meglepetés választása és a szélsőjobb előretörése

Emmanuel Macron francia elnök váratlanul előrehozott parlamenti választást hirdetett meg, amelynek első fordulója komoly kihívásokat tárt fel. A szélsőjobboldal történelmi győzelmet aratott, és a macronista-baloldali jelöltek tömeges visszalépése vet fel kérdéseket a második forduló előtt.

Emmanuel Macron francia elnök váratlan lépésre szánta el magát, amikor előrehozott parlamenti választást írt ki, amelynek első fordulójában a pártszövetsége csak a harmadik helyen végzett. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) történelmi győzelmet ért el, ami azt jelenti, hogy először fordulhat elő a második világháború óta, hogy egy ilyen irányultságú párt kerülhet kormányzati pozícióba Franciaországban. A második forduló előtt több mint 220 macronista és baloldali jelölt döntött úgy, hogy visszalép, hogy megakadályozzák a szélsőjobb többség megszerzését.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a szavazókhoz fordult azzal az üzenettel, hogy válasszák őket a második fordulóban, hogy megszerezhessék a többséget és a miniszterelnöki posztot, amelyet a 28 éves Jordan Bardella töltene be. Ha ez megtörténne, Macronnak kénytelen lenne együttműködni a radikális jobboldali párttal.

A felmérések szerint azonban valószínű, hogy egyetlen csoportosulás sem lesz képes megszerezni a többséget az Európai Unió második legerősebb gazdaságában és vezető katonai erejében. Ez a helyzet Franciaországot egy évre béníthatja meg, mivel az alkotmány értelmében a következő egy évben nem tartható újabb parlamenti választás.

Le Pen pártja, az RN az első fordulóban kiemelkedően teljesített, 1997 óta nem látott eredménnyel. Az alsóházban eddig 88 mandátummal rendelkező párt a parlamenti választás első körében 296 választókörzetben végzett az első helyen, és 39-et már a szavazatok több mint 50 százalékával meg is nyert. A közvélemény-kutatók szerint az RN 240–300 képviselői helyet szerezhet a nemzetgyűlésben, ahol az abszolút többséghez 289 képviselő szükséges.