Államilag gerjeszti a gyűlöletet Kína Japán és az Egyesült Államok ellen

A kínai közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszéd és dezinformációk kapcsán vita bontakozott ki a szélsőséges nacionalizmusról egy olyan országban, ahol a kormány szigorúan cenzúrázza az általa nem kívánt információkat.

A kínai közösségi médiában megjelent egy videó, amelyen több mint 100 japán gyermek látható, akik egy sanghaji iskolában gyülekeznek, és azt kiabálják, hogy "Sanghaj a miénk. Hamarosan egész Kína is a miénk lesz". A videó azonban valójában egy japán iskolában készült, és a gyerekek nem gyűlöletet szítottak, hanem sporteseményen való tisztességes részvételre tettek esküt. A videót több mint 10 millió megtekintés után távolították el a közösségi médiából.

Kína internetes cenzúrája a világ egyik legkifinomultabb rendszere, amely szigorú szabályokat állapít meg a politikai, gazdasági, társadalmi és vezetési témákban való nyilvános beszédről. Az internetes cégek cenzorokat alkalmaznak, a magánszemélyek pedig gyakran öncenzúrát gyakorolnak. Ennek ellenére a kínai internet tele van gyűlöletbeszéddel, különösen a japánok, amerikaiak, zsidók, afrikaiak és a kormánykritikus kínaiak ellen.

Az online térben megjelenő nacionalista retorika részben az állam által támogatott erősödő nacionalizmusnak tudható be, amelyet Hszi Csin-ping elnök is elősegít. A "farkasharcos" diplomácia, amely egy ultranacionalista és gyakran ellenséges geopolitikai megközelítést jelent, Kína válasza a nemzetközi feszültségekre. A kínai kormány tolerálja, sőt néha bátorítja a bizonyos országok és polgáraik ellen irányuló üzeneteket, miközben elhallgattatja azokat, akik a valótlanságokat helyre akarják igazítani.

Az amerikai nagykövet, Nicholas Burns szerint a kínai kormány agresszívan törekszik Amerika befeketítésére és az amerikai társadalom, történelem és politika torzított bemutatására. A kínai cenzorok gyorsan és hatékonyan lépnek fel, ha valami nem tetszik nekik, például amikor a teniszező Feng Suaj szexuális zaklatással vádolt meg egy magas rangú vezetőt, a cenzorok 20 percen belül eltávolították a bejegyzést.

A szólásszabadság területe Kínában egyre szűkebb. Tuan Lian, egy online félretájékoztatási tanácsadó cikke, amely a tényeket választotta el az álhírektől, több mint 1000-szer lett megosztva, majd törölték, és a Weibo fiókját három hónapra felfüggesztették. Liu Szu-t, egy tudományos blogger, aki a Japán elleni kormányzati kampányt próbálta tisztázni, szintén cenzúrázták.

A kínai külügyminisztérium szerint a külföldiek elleni támadások elszigetelt bűncselekmények voltak, de a közösségi médiában sokan dicsérték a támadókat. A rövid videók népszerűsége a Douyinon és más platformokon tovább erősíti a gyűlölet terjesztését, ahol gyakran megjelennek a japánokat megalázó és bántalmazó jelenetek.

A kínai internetes platformok ritka lépést tettek, és közleményeket adtak ki a japánokat célzó és szélsőséges nacionalizmusra uszító gyűlöletbeszéddel szemben. Azonban kérdéses, hogy ez a lépés mennyire képes megváltoztatni a gyűlöletet szülő ökoszisztémát, és mi fog történni, amikor a kormánynak politikailag kényelmes lesz ismét mumusként használni Japánt és az Egyesült Államokat.