La Nina fenyegeti Latin-Amerikát és a Karib-térséget

A Meteorológiai Világszervezet szerint Latin-Amerikának és a Karib-térségnek fel kell készülnie a La Nina érkezésére, ami rendkívül aktív hurrikánszezont és nagyobb éghajlati változékonyságot eredményezhet az Atlanti-óceánon.

A szervezet által szervezett webináriumon a La Nina jelenség veszélyeire hívták fel a figyelmet, miközben a Beryl hurrikán, a 2024-es atlanti szezon első hurrikánja, elérte a Saffir-Simpson-skála maximális, 5-ös erősségét a Karib-tenger keleti részén.

A La Nina egy olyan éghajlati minta, amely a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a szokásosnál hidegebb óceáni hőmérséklettel kezdődik, és ez áradásokhoz, szárazsághoz, valamint a hurrikánok gyakoriságának növekedéséhez kapcsolódik a Karib-térségben. A jelenség általában 9 és 12 hónapig tart, és nagyjából kétévente ismétlődik.

Jose Luis Stella, a Dél-Amerikáért felelős regionális éghajlati központ munkatársa szerint jelenleg ismét a La Nina-jelenségbe való átmenet időszakát éljük, ami "gyors változékonysággal" fenyegeti az amúgy is szélsőséges éghajlatot. Stella hozzátette, hogy egy három évig tartó, meglehetősen elhúzódó La Nina esemény után, amely történelmi aszályokat okozott, egy meglehetősen gyors átmenet következett az El Ninóhoz. A szakértők szerint a La Niña miatt Dél-Amerikában ismét számítani lehet a 2020. és 2023. közötti súlyos aszályok megismétlődésére.

Az El Nino egy másik időjárási jelenség, ami időszakosan (jellemzően 2-7 évente) jelentkezik, és körülbelül 9-12 hónapig tart. A WMO májusi jelentése szerint 2023-ban az El Nino és az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a korábbi években feljegyzettnél jóval több természeti katasztrófa sújtotta Latin-Amerikát, ami komoly károkat okozott a mezőgazdaságban a búza, a rizs, a kukorica és más gabonák termesztésében.