A Jupiter Io holdjának lávatavai

A Jupiter Io nevű holdja a Naprendszer legvulkanikusabb égiteste, amelyet számos lávató borít, és ahol a felszín mintegy 3 százalékát lávatavak alkotják. A ScienceAlert által ismertetett friss tanulmányban a Juno űrszonda JIRAM műszerének adatait elemezték, amelyek révén a kutatók még részletesebben megismerhették az Io felszínét és vulkanikus aktivitását.

Alessandro Mura, az Olasz Asztrofizikai Intézet munkatársa és a kutatócsoport tagja szerint a hold felszínét kalderaszerű formációkban lévő lávatavak lepik el. Az Io vulkanizmusának hátterében a Jupiter extrém gravitációja és a nagyobb holdak, mint a Callisto, az Europa és a Ganymedes tömegvonzása áll, amelyek ellentétes hatásai miatt az Io belseje feszültségnek van kitéve, ez pedig hőt és vulkanizmust generál.

A Juno űrszonda több alkalommal is megközelítette az Iót, értékes adatokat gyűjtve, amelyek segítségével a kutatók a vulkanizmus jellegzetességeit próbálják megérteni. A JIRAM infravörös megfigyeléseire fókuszálva a kutatók lávatavakat azonosítottak, amelyek szélén folyékony lávagyűrűk, közepükön pedig megkeményedő réteg található.

„Most már van elképzelésünk arról, hogy mi a vulkanizmus leggyakoribb típusa az Ión: a hatalmas lávatavak, amelyekben a magma fel- és lefelé áramlik” – mondta Mura. A lávakéreg a tó falához tör, és a hawaii lávatavaknál is látott tipikus lávagyűrűt hoz létre, amelyek falai valószínűleg több száz méter magasak lehetnek.

A kéreg mozgása során két fő forgatókönyv lehetséges: vagy a kéreg felfelé haladva a tó oldalához súrlódik és letörve a széleket lávagyűrűt hoz létre, vagy a kéreg szélei elnehezülnek, majd a láva alá süllyednek, ami szintén gyűrűt eredményez.