A magyar egyetemek előrelépése a QS világrangsorban

Meglepően jó eredményeket értek el a magyar felsőoktatási intézmények a QS nemzetközi egyetemi rangsorában, jelentős helyezésbeli javulást mutatva az elmúlt évekhez képest.

A Quacquarelli Symonds (QS) által összeállított legfrissebb világrangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 130, a Szegedi Tudományegyetem 30, a Debreceni Egyetem pedig több mint 100 helyet lépett előre. A rangsor 5600 felsőoktatási intézmény adatait elemezve készült, és a magyar egyetemek az elmúlt évek romló tendenciájához képest kifejezetten jó eredményt értek el.

A rangsor összeállításánál többek között az intézmények akadémiai elismertségét, a tudományos munkák idézettségét, az oktatók és hallgatók arányát, a külföldi hallgatók számát, a munkavállalók elégedettségét, a nemzetközi kutatási hálózatot, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeit és a fenntarthatóságot vették figyelembe.

A rangsorban a következő helyezéseket érték el a magyar egyetemek:

  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (564)
  2. Szegedi Tudományegyetem (570)
  3. Debreceni Egyetem (574)
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730)
  5. Pécsi Tudományegyetem (771-780)
  6. Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200)
  7. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200)
  8. Széchenyi István Egyetem (1001-1200)
  9. Óbudai Egyetem (1201-1400)
  10. Miskolci Egyetem (1201-1400)
  11. Pannon Egyetem (1201-1400).

Az első három intézmény listavezetése a hazai egyetemek körében nem újdonság, azonban a jelentős előrelépésük különösen figyelemre méltó az elmúlt három év folyamatosan romló eredményei után. Az ELTE a tavalyi 701-710. helyről az 564.-re, a Szegedi Tudományegyetem a 601-610.-ről a 570.-re, a Debreceni Egyetem pedig a 671-680. helyről a 574.-re ugrott előre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is javított a helyezésén, a tavalyi 741-750. helyről idén a 721-730. szakaszba került.

A rangsort a kormány és a listáért felelős vállalat közötti megállapodást követően, június 4-én hirdették ki. Az ELTE és a BME teljesítményének jelentős javulása különösen meglepő, tekintettel arra, hogy állami intézményként komoly anyagi problémákkal küzdenek, ellentétben az alapítványi fenntartású Debreceni és Szegedi Tudományegyetemmel. A kutatások és publikációk megvalósulásához szükséges pénzügyi támogatás hiánya ellenére is sikerült előrelépniük, ami a QS rangsor egyik fő szempontja. A modellváltáson átesett intézmények is jobban szerepeltek, annak ellenére, hogy az Európai Unió kizárta őket az Erasmus+ és a Horizon Európa programokból 2023-ban.