Magyarország nyugatra költözik

A magyarok költözési kedve a lakáspiaci megtorpanás következtében jelentősen csökkent, ami a KSH legújabb adataiból is kiolvasható. Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint 2023-ban a költözések száma nyolcéves mélypontra süllyedt, de az otthonteremtők mobilitása rekordot döntött.

A tavalyi év során a költözések száma 287 ezerről 221 ezerre esett vissza, ami 23%-os csökkenést jelent. A megyéken belüli költözések száma is hasonló mértékben csökkent, amit Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a Covid-hatás lecsengésével magyaráz.

A költözési kedv 2021-ben érte el a csúcspontját, amikor a járvány hatására 307 ezer ember váltott lakóhelyet. A főváros és Pest megye közötti versenyben a zöldövezeti agglomeráció vált különösen vonzóvá. Azonban 2023-ban Pest megyében a legnagyobb mértékben, 31%-kal csökkent az odaköltözők száma, míg Budapest vonzereje stabil maradt, ott csak 19%-os volt a csökkenés.

A költözési aktivitás országos átlaga 2,3% volt, Budapest pedig a legzártabb városnak bizonyult 1,6%-os ki- és beköltözési aránnyal. A legtöbb beköltözőt Pest, Heves, Fejér, Zala és Nógrád vonzotta, míg a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyéből költöztek el.

A statisztikák szerint Magyarország lakossága nyugatabbra költözött, a Dunántúl pedig összességében nyertese volt a költözéseknek. Győr-Moson-Sopron a legnagyobb lélekszám-gyarapodást érte el, míg a Balaton menti területekről többen távoztak, mint ahányan oda érkeztek.

A költözők egyre nagyobb arányban keresik új otthonukat más vármegyékben, 2023-ban 66,9%-kal érték el a csúcsot. Pest megyéből kevesebb mint harmaduk talált helyben új otthonra, míg Győr-Moson-Sopron, Baranya és Vas megyében a költözők több mint kétötöde maradt a megyehatárokon belül.

: OTP Ingatlanpont közleménye alapján.