Molnár Zsolt: Főpolgármestert a Balatonnak

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója egy új közigazgatási egység, a "Balaton Térség Önkormányzata" létrehozását javasolja.

Molnár Zsolt hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet a Népszava szemlézett, rámutatott, hogy a Balaton, mint hazánk és a Kárpát-medence legnagyobb tava, kiemelkedő idegenforgalmi bevételt jelent az ország számára. A tó környékén 41 településen, 11 városban él közel 140 ezer ember. A politikus szerint vita folyik arról, hogy a Balaton térsége elsősorban lakóhely és természeti kincs, vagy a turizmusnak kell-e elsőbbséget adni. Ezeket a kérdéseket egy egységes érdekérvényesítés segíthet összehangolni.

Jelenleg a Balaton térsége három vármegyére oszlik, így nincs olyan közigazgatási szerv, amely képes lenne egységesen képviselni a térség érdekeit.

Az MSZP pártigazgatója szerint az új közigazgatási egység a három vármegye fölött állna, vármegyei jogkörökkel rendelkezne, és egyik legfontosabb szerve a Balatoni Közgyűlés lenne, amelynek tagjai a térség 41 településének polgármesterei alkotnák.

A tervek szerint a térség lakosai egy balatoni főpolgármestert is választhatnának, aki a Balatoni Közgyűlés élén állna.

Molnár hozzátette, hogy a települési önkormányzatok hatáskörei nem csökkenének, hanem éppen többletjogosítványokhoz jutnának. A Balatoni Közgyűlés a vármegyék és a Balaton Fejlesztési Tanács által kezelt fejlesztési forrásokat, valamint további kiegészítő forrásokat is igénybe vehetne. Az idegenforgalomból származó áfabevételek egyharmadát is megkaphatnák, ami jelentős mozgásteret biztosítana a térség számára.

Molnár Zsolt kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a három vármegye külön-külön hoz döntéseket a területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és turizmus terén, és sok olyan döntés születik Budapesten, amelyeket helyben kellene meghozni.

A Balaton-parti településeknek eddig is volt egy fejlesztési célú társulásuk, de az laza szerveződés volt. A mostani ötlet ennél sokkal komolyabb közigazgatási egységet jelentene, amelynek létrehozása vélhetően törvénymódosítást és jelentős koordinációt igényelne, ráadásul politikai és hatásköri nehézségekkel is szembesülhetne.