Szakértői vagy szélsőjobboldali kormány: ez most a legnagyobb francia kérdés

A francia előrehozott választások első fordulójában a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) aratott magabiztos győzelmet, de még nem biztos, hogy kormányt is alakíthatnak. A második forduló dönti el, hogy elegendő támogatottságot szereznek-e az abszolút többséghez, vagy szükség lesz-e jobboldali képviselők támogatására. Ha nem, akkor szakértői kormány jöhet létre.

Franciaország történetében először fordulhat elő, hogy egy 28 éves politikus, Jordan Bardella legyen a miniszterelnök, ami rekord lenne. Az előző rekordot Gabriel Attal állította fel, aki 34 évesen vált miniszterelnökké, de most Bardella előrébb kerülhet.

Az RN több mint 33 százalékos támogatottságot ért el az előrehozott választás első fordulójában, míg a baloldali szövetség 28 százalékkal a második helyen végzett. Emmanuel Macron és koalíciós partnerei 21 százalékkal a harmadik helyre szorultak vissza.

Soós Eszter, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa szerint a választási eredmények megfelelnek az előzetes várakozásoknak, és a részvételi arány is magasabb lett a vártnál, ami 66,7 százalékot ért el.

Szakértői kormány kinevezése is a pakliban van

A második forduló után kiderül, hogy az RN képes lesz-e kormányt alakítani. Ha nem sikerül az abszolút többséget vagy elegendő jobboldali képviselőt összegyűjteniük, akkor Emmanuel Macronnak szakértői kormányt kell kineveznie. Ez azonban nem jelent stabil megoldást, mivel egy ilyen kormányt bármikor megbuktathat a nemzetgyűlés.

Gazdasági szempontból rizikós időben érkezhet a váltás

Jordan Bardella, az RN elnöke, aki a következő miniszterelnök lehet, ősszel találkozhat az első komoly kihívással, amikor a 2025-ös költségvetést kell tárgyalnia. A francia államadósság a GDP 110 százalékát teszi ki, és az állam évek óta nem képes fedezni a kiadásait. A kormány kiadáscsökkentési politikát kezdett, hogy 10 milliárd eurót spóroljon.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a gazdasági helyzet különösen kritikus, az ipar csak a GDP 10 százalékát teszi ki, az adósság 3000 milliárd euró, az adósságszolgálat pedig 55 milliárd eurót meghaladja, miközben 5 millió munkanélküli és 9 millió szegény él a létminimum alatt.