Megváltozna az életünk, ha a láthatatlan munkát is kifizetnék

A társadalom tagjai jelentős időt töltenek fizetetlen munkával, mint például a háztartási munka, gyerekek nevelése és idősek gondozása. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rámutat, hogy ezek a tevékenységek jelentős mértékben hozzájárulnának a GDP-hez, ha monetáris értéket kapnának.

A fizetetlen munka, amelyet gyakran "láthatatlan" munkaként emlegetnek, magában foglalja a háztartási feladatok széles skáláját, mint a főzés, mosás, takarítás és a ház körüli javítások, valamint a gyerekekkel való foglalkozást és az idősebb hozzátartozók ápolását is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a magyar lakosság 10 760 millió óra fizetetlen munkát végzett, ezen belül a saját háztartás számára végzett munka 10 300 millió órát, azaz napi átlag 205 percet tett ki.

A nők továbbra is a háztartási munka nagy részét végzik, napi átlag 185 percet, míg a férfiak csak 79 percet szánnak erre. Az elmúlt tíz évben a férfiak által végzett házimunka ideje nőtt, de még mindig csak a nők által eltöltött idő felét teszi ki.

Az OECD országaiban a férfiak átlagosan napi 90 perccel többet dolgoznak fizetett munkában, míg a nők körülbelül két órával többet fizetetlen munkában, így összességében a nők közel fél órával többet dolgoznak naponta.

A háztartási munka gazdasági teljesítménybe való beleszámítása jelentősen megemelné a GDP-t. Magyarországon például a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 2010-ben 6836 milliárd forint volt, ami az akkori GDP 25 százalékát tette ki.

A nemzetközi összehasonlításban a mexikóiak végeznek a legtöbb háztartási munkát naponta (263 perc), őket az ausztrálok (243 perc) és a szlovének (230 perc) követik. Magyarország is az élmezőnyben van, átlagosan napi 229 percet, azaz 3,8 órát töltünk fizetetlen háztartási munkával, ami a napunk 16 százalékát jelenti. Az ázsiai országokban, mint például Kínában, Dél-Koreában és Japánban, a legkevesebb házimunkát végzik, ahol a fizetett munkavégzés aránya jelentősen magasabb.