Tisza átalakítja Magyarország pártrendszerét

Az ellenzéki figurák gyakran a Tisza párt kiemelkedő teljesítményének tulajdonítják választási vereségeiket. Dániel Róna elemzése szerint azonban, ha Péter Magyar pártja nem jelenik meg, egy rendkívül megosztott ellenzék állt volna szemben a kormánnyal, kis és közepes méretű pártokkal, amelyek képtelenek egymással koalíciót alkotni, mint például a DK, a Mi Hazánk, az MKKP és a Momentum, még kisebb entitásokkal versengve, amelyek az 5 százalékos küszöb alatt maradtak – nem beszélve a hagyományos ellenzéki pártokkal szembeni erős tiltakozási hangulatról.

A kutatások és választási adatok alapján készült elemzés célja, hogy betekintést nyújtson ebbe a kérdéskörbe. Természetesen soha nem fogjuk tudni, hogy mi lett volna a magyar politika elmúlt hónapjainak témája, ha Péter Magyar nem lép a reflektorfénybe. Csak találgatni lehet, hogy a választási eredmények hogyan befolyásolták a közvéleményt (valószínűleg tovább erősítve Tisza pozícióját). A 21 Kutatóközpont közvélemény-kutatásainak adatai mutatják, hogy a Tisza Párt támogatói kikre szavaztak volna, ha kedvenc opciójuk nem indul a választáson.

Az adatok szerint a Tisza szavazóinak második választása szerint közel egyharmaduk nem tudott vagy nem akart másik pártot megnevezni. Csak 4 százalékuk szavazott volna a Fideszre Tisza hiányában. Ez néhány tízezer embert jelent, akiket Magyar mozgalma képes volt megnyerni.

Ugyanakkor a Tisza 8 százalékát tudta megnyerni azoknak, akik 2022-ben a Fideszre szavaztak, a 21 Kutatóközpont áprilisi, májusi és júniusi összesített adatai szerint – több mint kétszázezer választót.

Kiemelkedő, hogy a Tisza jelöltsége legnagyobb vesztese az MKKP volt – Magyarország egykori viccpártja egyre komolyabbá válik. A felmérés szerint a Tisza közel 200 000 szavazót vonzott el táboraikból. Hasonló számú szavazót veszített el a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali DK és a centrista-liberális Momentum is, de az eredmények világossá teszik, hogy ez a DK-t kevésbé "fájt" meg, mint a másik két pártot, amelyek nem érték el az 5 százalékos küszöböt. A jobboldali Mi Hazánk a legjobban viselte a politikai vihart, míg arányosan a Vona Gábor és Márki-Zay Péter vezette pártok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket, mivel potenciális szavazóik jóval többen választották Tiszát, mint ahányan végül rájuk szavaztak.

A választási eredmények még jobban támaszkodhatnak. Tisza jelen volt az EP listán, de nem a megyei listákon, ami lehetővé teszi a két adatsor közötti viszonylag jó összehasonlítást – ha levonjuk a megyei szintű városok eredményeit a megyei EP eredményekből (mivel ezek a városok lakói nem szavazhattak a megyei listákon). Ez a kép árnyaltabbá válik azzal a ténnyel, hogy nem csak a Tisza, hanem sok kis párt is hiányzott a megyei listás szavazólapokról, amelyek az EP választáson jelen voltak. Ezt néhány megyében helyi polgári listák, valamint az a tény kompenzálta, hogy az EP és a megyei listás szavazatok "műfaji" különbsége korlátozott mértékben számított.

Fejér megye nem reprezentatív az egész országra nézve, de nyilvánvaló, hogy a Momentum nem ért el olyan kiemelkedő eredményt ott, mint más megyei listákon, valószínűleg azért, mert az MKKP és a helyi polgári csoportok elszívották a potenciális szavazókat. Tehát a Momentumot nem csak Tisza megjelenése érintette, hanem a korábbi viccpárt kiemelkedése és a sok kis párt megjelenése is. Egy Tisza nélküli világban a liberális centristák csak akkor érhettek volna el jó eredményeket, mint 2019-ben, ha versenytársaik jelentősen gyengébbek lettek volna.

Összességében: Tisza képzeletbeli eltávolításával egy rendkívül megosztott ellenzéki mezőny jönne létre. A kutatási adatok és a megyei listás és polgármester-választási eredmények szerint a DK vezetné az ellenzéki versenyt, de messze nem lenne domináns, és valószínűleg kevesebb, mint 15 százalékos támogatást élvezne. A Mi Hazánk és különösen az MKKP jelentősen profitálna a tiltakozási hangulatból, lehet, hogy elérné vagy éppen meghaladná a 10 százalékot. A Momentum biztosan a 5 százalékos küszöb felett lenne, de még mindig kevesebb támogatást élvezne, mint a 2019-es 10 százalékos eredménye. Vona és Márki-Zay pártjai néhány százalékponttal erősödhetnének, de még mindig a küszöb alatt maradnának az adatok szerint.

A szerző, a politológus Dániel Róna a 21 Kutatóközpont igazgatója.