Egészségügyi reform és a gyermekorvosokra nehezedő nyomás

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége a Semmelweis-nap alkalmából tartott sajtótájékoztatóján számolt be az egészségügyi rendszer átalakításának jelenlegi helyzetéről, a gyermekorvosok elleni támadásokról és a finanszírozási hiányról.

A MOK elnöksége ismertette a budapesti ügyeleti rendszer reformjára vonatkozó koncepciót, amelynek kidolgozásába a kamara is bevonást nyert. Meglécz Katalin, a kamara alelnöke szerint a múlt héten tartott egyeztetésen nem születtek áttörő eredmények, de pozitívumként említette a járóbeteg-irányítási rendszer kialakítását és a pszichiátria, kardiológia, valamint a képalkotó diagnosztika beutalási rendjének összehangolásában való részvételt.

Svéd Tamás, a MOK főtitkára elismeri, hogy az egészségügy átalakításában vannak előremutató lépések, mint az informatikai rendszer fejlesztése, azonban a finanszírozás terén még mindig hiányosságok vannak. GDP-arányosan az egészségügyre fordított összeg nem éri el az uniós átlagot, és a kormányzati szándék a források növelésére jelenleg nem látszik. Svéd Tamás szerint 2024 év végére a kórházi adósságok összege elérheti a 200-300 milliárd forintot is, és az infrastruktúra, valamint a humánerőforrás sok helyen elöregedett.

Álmos Péter, a MOK elnöke beszámolt arról, hogy a kötelező tagság megszüntetése után is sikerült megtartaniuk a tagok jelentős részét, ami a kamara erősségét mutatja. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a magánegészségügyi gyakorlatok felületes szakmai kontrollja és a káros gyakorlatok terjedése miatt. Az orvosi regiszter létrehozásának hiánya miatt jelenleg senki nem tudja megmondani, hol, hány és milyen végzettséggel rendelkező orvos dolgozik.

A gyermekorvosok elleni támadások kapcsán Álmos Péter elmondta, hogy az oltásszkeptikus szervezetek útmutatókat állítanak össze, amelyek segítségével a szülők bíróság elé citálhatják az orvosokat. A kamara kiáll az érintett orvosok mellett, amiért fenyegetések érték őket, és a rendőrséghez kellett fordulniuk. Az elnök szerint a szélsőséges vélemények térnyerése a közösségi média elterjedésével függ össze, és a kormányzatnak nem szabad teret engednie ezeknek.

Az egészségügyi rendszer átalakításáról folyamatosan egyeztet a MOK és a Belügyminisztérium. Álmos Péter elmondása szerint az onkológiai betegek ellátásában sikerült eredményeket elérni, és megállapodtak a Belügyminisztériummal arról, hogy a magánegészségügyben diagnosztizált onkológiai betegek zökkenőmentesen kerülhetnek be az állami ellátásba.

A MOK szerint az egészségügyi rendszer jelenlegi állapota fenntarthatatlan és nem finanszírozható, és a kormányzati tervek egyelőre nem publikusak, de legalább elkezdődött az egészségügy rendbetétele. Az előremutató fejlesztések között említette az informatikai fejlesztéseket, például az EESZT-t, valamint a járóbeteg irányítás rendszer elindulását is. Azonban a kamara szerint a hatékonyabb munkához nem az arcfelismerő rendszerre, hanem a munkakörülmények, a szervezettség, és az eszközellátottság javítására van szükség.

Több mint egy év telt el a kötelező orvos kamarai tagság megszűnése óta, de a MOK megőrizte azt a 34 ezer tagot, aki tavaly is tag volt, és az aktív orvosok háromnegyede továbbra is kamarai tag. Az újonnan diplomázott orvosok egy évig díjmentesen lehetnek a kamara tagjai, biztosítva ezzel a jövőt.