Az EU védelmi tervei és a német vétó

Az Európai Unió sürgősen erősíteni kívánja védelmi iparát az Ukrajnában folyó háború által feltárt kapacitáshiányok miatt, de Németország vétója akadályozza a közös uniós kötvénykibocsátás tervezetét.

Az Ukrajnában dúló konfliktus következtében az Európai Unió tagállamai kapacitáshiányukkal szembesülve korlátozottan tudnak csak segítséget nyújtani Kijevnek. Az EU válaszként felgyorsította a védelmi ipar megerősítésére irányuló kezdeményezéseit, amelyek középpontjában a közös fegyverbeszerzések és a magántőke bevonása áll. A finanszírozás tekintetében szakértők egy közös uniós kötvénykibocsátást javasolnak, azonban Németország azonnal megvétózta ezt az elképzelést az uniós csúcson. Ennek ellenére az Európai Bizottság nem mondott le az újabb közös adósságfelvétel lehetőségéről, és Berlin sem tűnik teljesen elzárkózónak a témától.

Az EU-nak sürgősen szüksége lenne valamilyen finanszírozási módszerre, mivel a lassan magára találó uniós gazdaság miatt sok tagállamnak alig van mozgástere a katonai fejlesztésekre. Németország számára a javaslat főleg azért problémás, mert a kormánykoalíció nem tud dűlőre jutni a költségvetés elfogadását illetően, és úgy vélik, hogy a nettó befizető országok számára ez csak újabb kiadásnövekedést jelentene.

Kezdeményezések és kihívások

Az Európai Békekeret (EPF) révén elkülönített 17 milliárd euró jelentős összeg a kétoldalú fegyverszállítások visszatérítésére, de más kezdeményezések, mint például az európai védelmi ipar megerősítéséről szóló törvény (EDIRPA), kevésbé voltak sikeresek. Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) válaszul közzétette az európai védelmi ipari stratégiát (EDIS), amelynek célja a hiányosságok orvoslása és iránytűként szolgálni a következő Bizottság számára.

A Centre for European Policy Studies kutatói szerint az EDIS stratégia három pillérre épül: a keresletoldali aggregációra, a kínálati oldali ipari átalakításra és szinergiákra, valamint a magánbefektetések bevonására. Az európai védelmi beruházási program (EDIP) teljes mértékű végrehajtása nélkülözhetetlen az együttműködésen alapuló beszerzések növelése és az európai termelési kapacitás fellendítése érdekében.

A kötvénykibocsátás és a német álláspont

A CEPS szerint az EU védelmi kötvények kibocsátása jelentené az igazi „hamiltoni pillanatot” a védelem- és biztonságpolitika területén. Az EDIP jelenlegi finanszírozása elenyésző a szükséges összeghez képest, és a költségvetést legalább 42 milliárd euróra kellene emelni. Olaf Scholz kancellár ugyanakkor kijelentette, hogy Németország támogatja az EU-tagállamok közötti szorosabb védelmi együttműködést, de nem tartja a közös uniós hitelfelvételt megfelelő módszernek ennek elérésére. Az EU továbbra is keresi a védelmi kezdeményezései finanszírozásának lehetőségeit.

Az eurós védelmi kötvények kibocsátására vonatkozó javaslat továbbra is napirenden van, és az Európai Bizottság reméli, hogy a következő hónapokban sikerül kompromisszumos megoldást találni.