Az élő kenyér bemutatása a Telexen

Évszázadok óta a kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, amelynek fő összetevője a liszt. Egy új gazda-molnár-pék hálózat az egészséges kenyér előállításán dolgozik, amelynek élettörténetét is ismerik. Az Environmental Social Science Research Group Az élő kenyér című filmet a Telexen mutatja be, amelyet Püsök Botond rendezett.

A kenyér évszázadok óta az egyik alapvető élelmiszerünk, és a fő összetevője a liszt. Egy mostanában kibontakozó, környezeti tudatosságot magáénak valló gazda-molnár-pék hálózat azon dolgozik, hogy igazán jó, egészséges kenyeret adjanak a vásárlóknak. Az Environmental Social Science Research Group Az élő kenyér című filmben mutatja be ezt a törekvést és a búza szeretetét, amelyet a Telexen láthat először a nagyközönség.

Fülöp Ádám eredetileg nem péknek készült, de a vegyszerhasználat és az élelmiszer-termelés egyéb riasztó elemei miatt alternatív módszereket kezdett keresni. Úgy tekint a kenyérre, mint egy láncolat részére, ahol a minőség már a szántóföldön eldől. Ökológiai gazdálkodást folytató gazdákkal dolgozik együtt, és egy kis méretű, köves malomban őröltet, amely jobb beltartalmi értékű lisztet állít elő, mint a hengermalom.

Palik Ferenc a gabonatermelést úgy képzeli el, ahogy régen, 200-300 évvel ezelőtt csinálták, vegyszerek nélkül. A talaj borítottságát pillangósokkal éri el, amelyek talajtakaróként működnek, és így spórolja meg a talajmunkát. Palik szerint a nagyüzemi mezőgazdaság összeomolhat, és nincs előképe egy ilyen krízisnek.

A globális felmelegedés miatt a kutatóintézetek ellenállóbb, szárazság- és hőtűrő fajtákat kísérleteznek ki, de vannak, akik a régi, már kikopott fajtákat hozzák vissza. Palikék például egy-másfél méteresre megnövő növényt is használnak, ami árnyékoló hatása miatt is kedvezőbb ökológiai szempontból. Egy búzamezőn akár 120 különböző fajta is lehet, ami megdöbbentő sokféleséget mutat.

Fülöp hangsúlyozza a diverzitás fontosságát az étkezésben, és azt, hogy ők a születéstől a megevésig követik a kenyeret, ismerik annak "CV-jét". Ezzel szemben egy nagyáruházban nem tudják megmondani az ipari kenyér és annak lisztje eredetét.

A jó kenyérhez magas beltartalmi értékű liszt kell, amely az őrlés módjától is függ. Nobilis Ágoston egy Franciaországban elterjedt kisköves malomtípust próbál meghonosítani Magyarországon. Az Astrié malom sok francia gazdát is megmentett, mivel képesek voltak maguk feldolgozni a terményt. A rövidebb élelmiszerlánc biztonságosabb élelmiszert és kisebb környezeti lábnyomot eredményezhet. Fülöp szerint a nagyipar csak adalékanyagokkal javítja fel a lisztet, míg ők a liszt saját teljesítményére támaszkodnak.