Magyarországon az élelmiszerárak az uniós átlag felett

Magyarországon az élelmiszerárak már meghaladják az Európai Unió átlagát, és a magyar árszínvonal jelentősen magasabb, mint a hasonló fejlettségű lengyel és román gazdaságokban – mutatják az Eurostat legfrissebb adatai.

A magyar háztartások fogyasztása 2023-ban az EU átlagának 70%-án állt, ami az utolsó helyre sorolja hazánkat a rangsorban. Ennek hátterében több tényező is áll, többek között a nemzeti jövedelem lakossági részarányának csökkenése, a beruházásokra fordított magas GDP-arány, valamint a megtakarítási hajlandóság növekedése.

Az Eurostat jelentése szerint a magyar háztartások végső fogyasztásának (AIC) árszintje az uniós árszint 69,4%-a, míg Lengyelországban és Romániában ez az arány 63,5%, illetve 54,1%. A piaci áron vásárolt termékek és szolgáltatások alapján számolt háztartások fogyasztási kiadásainak (HFCE) árszintje Magyarországon az EU-átlag 76%-án áll, ami szintén magasabb, mint a régiós versenytársaknál.

A magasabb árszintek egyik következménye, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt mutatókban Magyarország rosszabbul áll, mint ha csak a nominális értékeket hasonlítanánk össze. A magyar árszint kiugrását leginkább az élelmiszer, a kommunikáció és a lakhatás terén tapasztalhatjuk.

Az élelmiszerárak magasságát részben az áfa-terhelés és az élelmiszeripar alacsony hatékonysága magyarázhatja, míg a kommunikáció drágasága mögött a gyenge árverseny állhat. A lakhatás magas árszintje részben a háztartási energia és a "lakbér" költségeiből adódik, bár utóbbira nincs külön statisztika.

Az élelmiszerárak tekintetében Magyarország 2023-ban először érte el az EU-átlagot, az uniós szint 100,9%-ával. Különösen az olajok és zsírok, valamint a tej, sajt és tojás termékkörök drágasága szembetűnő, míg a hús viszonylag olcsó, de a régiós árakhoz képest még ez is magasnak számít, az EU átlagának 81%-án áll.

A gazdasági fejlettség és az árszínvonal közeledése közötti összefüggés Magyarországon is megfigyelhető, különösen a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek esetében. Az árszínvonal szórása a hasonló fejlettségű országok között jelentős, és a magyar árszint nem lóg ki a trendből, sőt, a lengyel és román árszintek tűnnek alacsonynak. Az eurózóna tagjainak árszintje magasabb, mint az önálló fizetőeszközt használó országoké, amely további vizsgálódás tárgyát képezheti. Az összes termékkört nézve a magyarországi árszínvonal az uniós átlag 76 százaléka, ami alacsonyabb a magyar háztartások fogyasztását és a fizetések vásárlóerejét tekintve.