Magyarország feloldhatja a vétóját az Európai Békekeretből származó támogatások esetében

Magyarország kész feloldani a vétóját az Európai Békekeretből (EPF) Ukrajnának szánt támogatások esetében, ha megfelelő ajánlatot kapnak, és új képviselői csoportot hoznának létre az Európai Parlamentben, de semmilyen meglévő frakcióhoz nem csatlakoznának – közölte Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök tanácsadója.

Orbán Balázs, Orbán Viktor tanácsadója egy brüsszeli EU-csúcs szünetében adott doorstep interjúban beszélt arról, hogy Magyarország nem támogatja Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnök újraválasztását, és elégedetlen az EU jelenlegi irányvonalával. A magyar kormány a Bizottság eredeti, bürokratikus és menedzsment szerepét részesíti előnyben a politikai testületként való működéssel szemben. Orbán Balázs kritizálta a korábbi bizottsági vezetőket, például Jean-Claude Junckert és Ursula von der Leyent, amiért politikai, illetve geopolitikai testületként hivatkoztak a szervezetre.

A tanácsadó szerint a magyar kormány nem támogatja az Európai Parlament megerősítését célzó intézményi reformokat, mivel úgy vélik, ezek nem oldják meg a demokráciahiány problémáját. Ehelyett azt javasolják, hogy az Európai Parlamentet a nemzeti parlamentek delegáltjaiból állítsák össze, ahogy az EU kezdeti időszakában is történt.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az intézményi reform nem szerepel a magyar kormány uniós elnökségének prioritásai között, és a július 1-jén kezdődő magyar félév során olyan kérdésekkel kívánnak foglalkozni, amelyek szélesebb körű konszenzust élveznek, mint például a versenyképesség.

A tanácsadó kifejtette, hogy Magyarország nem kíván részt venni Ukrajna katonai támogatásában, sem önállóan, sem az EPF-en keresztül, mivel szeretnék elkerülni a konfliktus eszkalálódását. Jelenleg a kormány megvétózta egy 6,6 milliárd eurós támogatást Kijevnek, de tárgyalások folynak egy olyan megoldásról, amely tiszteletben tartja Magyarország álláspontját és nem használják fel katonai célú támogatásokra a magyarokra eső részesedést.

Orbán Balázs elmondta, hogy Magyarország nem támogatja az orosz médiumok betiltását és a szankciókat, mivel úgy vélik, ezek nem járulnak hozzá a békéhez, és csak újabb orosz válaszlépéseket eredményeznének. Ugyanakkor a kormány azokat a szankciókat szavazza meg, amelyek nem ellentétesek a nemzeti érdekekkel, különösen az energiaszektorban.

A védelmi ipar fejlesztését azonban támogatja a kormány, és Magyarország már 2016-ban elkezdte katonai modernizációs programját, amely az önálló európai védelmi képességekre összpontosít.

Végül Orbán Balázs kitért az EU-n belüli bonyolult diplomáciai helyzetre, megemlítve, hogy a Fidesz tárgyal más közép- és kelet-európai országok pártjaival egy új képviselői csoport létrehozásáról, de sem az Európai Konzervatívok és Reformerek, sem az Identitás és Demokrácia frakciójához nem kívánnak csatlakozni. Azonban elismerte, hogy a von der Leyen elleni álláspontjukkal egyedül maradtak, és kíváncsiak, hogy mások is csatlakoznak-e hozzájuk.