Kötelező szűrővizsgálatok Magyarországon: vita a közegészségügy és a szabadságjogok között

Magyarországon sokan halnak meg idő előtt rákban, és a közelmúltban felmerült a kötelező szűrővizsgálatok bevezetésének lehetősége, ami heves közösségi média reakciókat váltott ki.

A közösségi médiában sokan felháborodtak, mondván, hogy a testük feletti döntési jogot elveszik tőlük, és hogy a szabad akaratot korlátozzák a közegészségügyi okokra hivatkozva. Egy salátatörvényben a kormány célzást tett arra, hogy bizonyos szűrővizsgálatokat korhatár nélkül kötelezővé tehet. Jelenleg 18 éves korig kötelezőek csak bizonyos szűrővizsgálatok, mint például a szemészeti és fogászati szűrések, a vérnyomásmérés vagy a mozgásszervek vizsgálata, míg a felnőttek számára ajánlott szűrővizsgálatok, mint a vastagbélrák-, a mammográfiai-, a prosztata- és a méhnyakrákszűrés, nem kötelezőek.

A Belügyminisztérium szerint a jelenlegi szabályozás csak elvi felhatalmazást tartalmaz, és a kormány még nem tárgyalt a kötelező szűrővizsgálatok bevezetéséről. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint a kötelező szűrővizsgálatok a vastagbélrák-, a méhnyakrák-, a mellrák- és a prosztatarákszűrésre terjedhetnek ki.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a szűrővizsgálatok népszerűsítését tűzte ki célul, mivel a korai felismerés növeli a hatékony kezelés esélyét. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint azonban az utóbbi években visszalépés történt, és a lakosság jelentős része nem vesz részt a szűrővizsgálatokon.

A statisztikák szerint a 65 éves férfiak 39%-a soha nem volt prosztatavizsgálaton, a magyar nők 12%-a soha nem volt méhnyakrákszűrésen, és csak 15%-uk járt emlőröntgenen az előző évben. Magyarországon a rák miatti halálozások száma magas, 2021-ben 30 593-an haltak meg rosszindulatú daganat miatt, ami az OECD adatai szerint magasabb az EU-tagállamok átlagánál.

A szűrővizsgálatok részvételi aránya függ az iskolai végzettségtől és a jövedelemtől is, a magasabb végzettségűek és jövedelműek nagyobb arányban vesznek részt ezeken.

A kötelező szűrővizsgálatok bevezetésével kapcsolatos vitában felmerül a magánügy és közügy kérdése is. Egyesek szerint a szűrővizsgálatok elutasítása magánügy, mivel nem jár járványügyi kockázattal. A Mi Hazánk politikusa, Novák Előd szerint a törvényjavaslat a WHO utasítására történő egészségügyi módosítás, ami a magyar emberek egészséghez való jogának feladásához vezethet.

A MOK szerint a kötelező szűrővizsgálatok a társadalmi szabályok részét képezik, amelyek biztosítják az emberek biztonságos együttélését. A szűrővizsgálatok elutasítása közvetett módon társadalmi károkat okozhat, például a kórházi kezelések hosszabb időtartamát és a munkaerőpiacról való kiesést.

A kötelező szűrővizsgálatok ellenzői szerint az egészségügyi ellátórendszer nem feltétlenül áll készen a megnövekedett vizsgálatszámokra, és felvetődik az adatvédelmi kockázat is. A MOK szerint a részvételi arányok javításához széles körű edukációra, állami hirdetésekre, médiakampányokra és az iskolai egészségtan bevezetésére van szükség.