A világ legkisebb közlekedési múzeuma Budapesten
Budapesten, a Szabadság híd pesti hídfőjénél nyílt meg a világ legkisebb közlekedési múzeuma, amely a Közlekedési Múzeum egyik új projektje. Domonkos Csaba kurátor az Indexnek mesélt a múzeumról, amely a város és a Duna kapcsolatát mutatja be.
A budapesti hidakon évszázadokon át vámot kellett fizetni, amelyet a Szabadság híd pesti hídfőjénél álló vámszedőházakban szedtek be. A második világháború után csak ez a két épület maradt meg, amelyek közül az északit a Közlekedési Múzeum kapta meg. Ebben az épületben korábban is volt már kiállítás, de technikai okok miatt bezárták, és csak idén nyílt meg újra, mint állandó, ingyenesen látogatható tárlat.
A kiállítás nem részletekbe menő tudományos értekezéseket tartalmaz, hanem alapvető és érdekes információkat nyújt a látogatóknak a budapesti hidak történetéről. A tárlaton kisebb tárgyakat és plakátokat tekinthetnek meg az érdeklődők, többek között a Lánchíd kapuzatának modelljét, egy 1833-as dunai felmérési térképet, a Margit híd koronaelemét, valamint az Erzsébet híd címereket tartó angyal fejét.
Az alsó szinten a Szabadság híd és a vámszedés történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, míg az emeleten a budapesti hidak és a városfejlődés kapcsolatát mutatják be. A kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miért éppen ilyenek a fővárosi hidak.
A Szabadság híd Budapest egyik különleges építménye, amely a legrégebbi eredeti állapotában fennmaradt hídszerkezet. 1896-ban készült el, és Ferenc József magyar király adta át. Domonkos Csaba szerint ez a híd egy európai szintű építmény volt, és a magyar dualizmus ipari fejlődésének egyik emléke.
A híd története során több felújításon is átesett. A második világháborúban felrobbantották, de 1946-ra helyreállították. Az 1949-es címer és a Szent Korona is helyet kapott rajta, majd az 1956-os forradalom alatt ezeket leszedték. A 60-as évek végén nem tartották megőrzendőnek, de 1986-ban és 2007-2008 között ismét felújították, és visszaállították az eredeti díszítőelemeket.
