Kik ők? És mekkora a hatalmuk? Mutatjuk az uniós csúcstisztviselők hatásköreit

Összefoglalónkban eloszlatjuk a csúcstisztségviselők körüli homályt, megmutatjuk, mi a szerepük az unióban, illetve hogy a munkájuk pontosan miben áll.

Az Európai Unió legnagyobb hatalommal bíró tisztségviselőinek személye jelentős hatással van a szövetség kül- és belpolitikájára, ezen keresztül pedig a tagállamok jövőjére az elkövetkezendő öt éves ciklusban. Sok uniós állampolgár számára azonban a szövetség működése átláthatatlan, és úgy érzik, kevés beleszólásuk van a döntéshozatali folyamatba. Az Európai Tanács a múlt heti sikertelen próbálkozás után csütörtökön végül nagy egyetértésben döntött arról, hogy kik töltsék be a következő európai parlamenti ciklus legbefolyásosabb tisztségviselőinek szerepét: Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság eddigi elnökét ismét jelöli a posztjára; az Európai Tanács elnöki tisztségére a portugál szocialista António Costát választotta meg; az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig az észt liberális Kaja Kallast jelöli.

A főképviselő

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a közösség külpolitikai tevékenységének legfőbb képviselője, aki az EU politikáit reprezentálja nemzetközi színtéren, és összhangba hozza a tagállamok külpolitikai tevékenységeit az EU főbb közös célkitűzéseivel. Ezek közé tartozik az orosz-ukrán konfliktus kezelése, a nyugat-balkáni stabilitás növelése, a kiber- és energiabiztonság erősítése, valamint a stratégiai autonómia fokozása. A főképviselő felelős az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) kialakításáért és végrehajtásáért, ami a katonai és civil békefenntartó missziók koordinálását jelenti például Koszovóban, Grúziában vagy Bosznia-Hercegovinában. Az EU 2003 óta több mint 30 missziót indított, jelenleg 12 polgári és 9 katonai művelet van folyamatban Európában, Afrikában és a Közel-Keleten, melyek célja a konfliktusmegelőzés, békefenntartás, humanitárius segítségnyújtás és a konfliktus utáni stabilizáció. A főképviselő munkáját az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.

A posztot jelenleg Josep Borrell tölti be, akit gyakran vádoltak azzal, hogy a külpolitikai kérdésekben kötelező egyhangú döntéshozatalt a többségen alapuló kormányzás irányába vitte el, csökkentve ezzel a tagállamok érdekérvényesítését. Kaja Kallas észt miniszterelnököt jelölték a helyére, aki annak ellenére nyerte el az Európai Tanács bizalmát, hogy pártja jelentős mandátumveszteséget szenvedett el a június 9-i európai parlamenti választásokon. Politikai karrierje során 2018-ban az Észt Reformpárt elnökévé választották, majd 2014 és 2018 között az EP liberális ALDE frakciójában dolgozott képviselőként. 2021-ben Észtország első női miniszterelnökévé választották, és megfogadta, hogy továbbra is kiáll Ukrajna mellett.

Az Európai Tanács elnöke

Az Európai Tanács az EU legfelső politikai szintű döntéshozó testülete, amelyet a 27 tagállam állam- és kormányfői alkotnak. Jelentősége az EU általános politikai irányvonalának meghatározásában és stratégiai céljainak kitűzésében áll. Az Európai Tanács iránymutatást nyújt többek között a gazdasági és geopolitikai válságok kezelésében, klímavédelmi célok megállapításában és a bevándorlási politika koordinációjában, de konkrét jogi döntéseket nem képes hozni. Az Európai Tanács elnöke elősegíti és koordinálja az állam- és kormányfők közötti együttműködést, és vezeti az üléseket. A posztot 2019 óta betöltő Charles Michelt a korrupciós ügyekkel összefüggésbe hozott António Costa váltja, aki 2023-ban lemondani kényszerült miniszterelnöki posztjáról. Costa a 1990-es években Portugália ifjúsági és belügyminisztereként tevékenykedett, majd igazságügyi miniszter lett. 2014-ben a Portugál Szocialista Párt vezetőjévé választották, 2015-ben pedig megnyerte a parlamenti választásokat. Kormányzása alatt a gazdasági stabilitás, a társadalmi egyenlőség és a környezetvédelem előmozdítására törekedett.

A bizottság elnöke

Az Európai Bizottság elnökét a közösség legnagyobb hatalommal rendelkező tisztviselőjének tartják. Ursula von der Leyen, a jobbközép Európai Néppárt Spitzenkandidátusa, februárban jelentette be, hogy indul a mandátumának meghosszabbításáért. Politikai pályára lépése előtt orvosnak tanult, és Angela Merkel kormányában töltött be kiemelkedő pozíciókat. Az EP 2019-ben választotta meg az Európai Bizottság élére, elnöksége alatt többek között Ukrajna támogatását, a zöld megállapodást, a digitális átállást és a COVID-19 világjárvány kezelését tűzte ki célul.

Milyen intézkedéseket hozott a Von der Leyen-bizottság?

A koronavírus járvány esetében a bizottság koordinálta a vakcinaszétosztást, létrehozta a NextGenerationEU helyreállítási alapot, és folyósította az Ukrajna megsegítésére létrehozott új alap első részletét. A zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinens legyen, és a digitális piaci törvény (DMA) célja a techóriások szabályozása. A jogállamisági eljárás keretében befagyasztották, majd részben feloldották a Magyarországot megillető kohéziós támogatást.

Az ECR nem támogatja a jelölteket

Giorgia Meloni, az Európai Konzervatívokat és Reformereket (ECR) képviselő olasz miniszterelnök sérelmezte, hogy kihagyták őket a csúcsjelölti posztok egyeztetéséből. Orbán Viktor szerint a Néppárt becsapta az európai választókat, mivel a jobboldali szavazatokat begyűjtve balra vitte azokat.

Míg Von der Leyen és Kallas hivatalos megválasztásáról a parlament fog dönteni, Costa már biztosan az Európai Tanács elnökeként folytatja munkáját ősztől.