Oroszországban a könyvtárakba is betört a háború

Törvényjavaslat szabályozná a „külföldi ügynökök” könyveinek könyvtári hozzáférését Oroszországban. Amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, 2024. szeptember 1-től – mások mellett – a világhírű Dmitrij Gluhovszkij, Mihail Zygar és Ljudmila Ulickaja írók műveit zárhatják el az olvasók elől.

Vannak világhírű orosz írók, akiket a hatalom nem néz jó szemmel, és minden lehetséges módon próbál utánuk nyúlni, ellehetetlenítve őket és a művészetüket. Az Orosz Föderációban a külföldi ügynökök tevékenységét szabályozó törvény 2022. december 1-jén lépett hatályba, és 2022–2024 között több mint 300 ember szerepelt a külföldi ügynöknek kikiáltottak listáján, köztük írók is, mint például Borisz Akunin, Dmitrij Glukhovszkij, Mihail Zygar és Ljudmila Ulickaja.

Az Állami Duma kulturális bizottsága azt javasolta az orosz Országgyűlésnek, hogy fogadja el azt a törvényjavaslatot, amely szabályozná a „külföldi ügynökök” könyveinek könyvtári hozzáférését.

Erős központi akarat érvényesül

Nyáry Krisztián író szerint a folyamat már évek óta tart, és nemcsak Oroszországban, hanem a világban is megfigyelhető. Az Egyesült Államokban például könyvtári háború dúl, ahol az állami könyvtárak polcairól könyveket vesznek le különböző okokból.

Gyanakodjatok, legyetek éberek

Hetényi Zsuzsa szerint az intézkedés a kulturális életnek és az orosz lakosságnak szóló szovjet típusú üzenet. Ha nem fogadják el a törvénytervezetet, az üzenet hatása akkor is érvényesült. A teljes lista azonban külföldről nem érhető el az orosz Igazságügyi Minisztérium honlapján.

Nyílt politikai figyelmeztetés

Hetényi Zsuzsa úgy véli, hogy az intézkedés a világhírű írók népszerűségét nem fogja visszavetni az orosz olvasók körében. Szerinte a könyveket még meg lehet venni, a könyvek kiadása és árusítása még nem tiltott, de ez is bekövetkezhet.

Elhiszik az állami propagandát

Hetényi Zsuzsa szerint a gyűlöletkeltő intézkedés mint propagandaeszköz a kihirdető rezsimet jellemzi, nem az írókat. „Könnyen megjósolható, hogy ezek az írók még népszerűbbek lesznek, a tiltás rájuk irányítja a figyelmet” – fogalmaz a műfordító.

Nyáry Krisztián szerint a politika nem tudja az írók ellen fordítani az olvasókat, mert ez nem az olvasóknak szóló törvény, hanem kommunikációs célú jogszabály, amely döntően azokat célozza, vagy a meggyőződésükben erősíti meg, akik amúgy is elhiszik az állami propagandát, és efféle szépirodalmat nem olvasnak.

(Borítókép: Nyáry Krisztián és Hetényi Zsuzsa. Fotó: Papajcsik Péter / Index, Wikipédia)

A cikk nem tartalmazza az orosz-ukrán háború aktuális eseményeire vonatkozó információkat, így azokat nem lehetett beépíteni a frissített cikkbe. Az orosz-ukrán konfliktus fejleményei, mint például az orosz támadás, amely érte az ukrán Mirhorod légibázist, vagy az amerikai médiában megjelent jelentés az orosz szárnyasbombákról, nem kapcsolódnak közvetlenül a könyvtárakban zajló változásokhoz vagy a „külföldi ügynökök” könyveinek könyvtári hozzáférését szabályozó törvényjavaslathoz. Azonban az orosz hadsereg leépülése és a háború során alkalmazott szokatlan, házilag barkácsolt fegyverek, mint például a BMP-1-es gyalogsági harcjármű fő fegyverzetének, a 2A28 Grom simacsövű ágyúnak a "vontatott löveggé" alakítása, jelzi az orosz katonai erőforrások feszültségét és a konfliktus hosszú távú hatásait.